Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Mediáció: cél a megegyezés

Magyarországon 2003 óta van lehetőség vitás esetekben mediátor, azaz közvetítő bevonására a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezése érdekében. A mediátor feladata, hogy szaktudásával hozzásegítse a vitás feleket a konszenzuson alapuló megegyezéshez.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában 2004- ben alakult meg a mediációs és jogi koordinációs osztály. Mint Balogh János osztályelnök lapunk kérdésére elmondta, a mediációs eljárás alkalmat ad a feleknek arra, hogy a közösen kialakított feltételek mentén találjanak megoldást a vitás kérdésekre. A mediátor célja, hogy elősegítse a megegyezés létrejöttét, ugyanakkor a végeredményt nem befolyásolhatja, a megoldást a feleknek kell megtalálniuk.

Míg a bírósági eljárás során a jog alapján születik döntés, a mediátor nem a jogsértés meglétét keresi, hanem az egyezség létrejöttére helyezi a hangsúlyt. Mindez azt jelenti, hogy a mediáció eredményeképpen mindkét fél számára elfogadott egyezség születik.

Diszkrét eljárásról van szó, a minden tekintetben független és elfogulatlan, a felek által közösen kiválasztott mediátort köti a titoktartás. Mivel önkéntes az eljárás, a közvetítő díjazásában a felek szabadon állapodnak meg, és közösen fi zetik. Ellentétben a nyilvános bírósági eljárással, a mediációban csak a közvetítő és a felek vesznek részt, így a közvélemény vagy az üzleti partnerek nem értesülnek erről. A mediáció idejét a törvény négy hónapban limitálja, azaz az eljárás jóval gyorsabb az átlagos bírósági ügymenetnél. Természetesen a megegyezést követően is fordulhatnak bírósághoz a felek, azonban ilyenkor a perköltség viselésére a felperes kötelezhető, a per eldöntésére való tekintet nélkül. Amennyiben a megegyezés be nem tartása miatt indul bírósági eljárás, a perköltségviselés általános szabályai az irányadók.

Bár közvetítő igénybevételére már három éve lehetőség van, a mediációt egyelőre csak kevesen választják a vitás kérdések megoldására, pedig számtalan olyan helyzet fordul elő, amikor hatékonyan válthatná ki a hosszadalmas bírósági eljárást. Tavaly nyolcszáz, elsősorban munkaügyi, családi és más polgári jogi ügyek rendezésében segédkeztek mediátorok. Ilyen a munkahelyi, vagy a társasház működése során kialakuló érdek- és jogviták rendezése is.

Jelenleg mintegy ezer természetes személy és háromszáztizenöt szervezet szerepel az Igazságügyi Minisztérium hivatalos közvetítői névjegyzékében.

ká