Abos utca

Az abosi templom oltára

Abos utcával és Abos lépcsővel is találkozhatunk a kerületben, mindkettő a Kissváb hegyen van. A kettő közül az Abos utca a régebbi, 1937-ben nevezték el. A névadó egy felvidéki magyar kisközség, Abos. Az Abos lépcső az utca után kapta a nevét 1999-ben. Az utca a Határőr út és az Istenhegyi út között fekszik, a lépcső az Abos utcát és a Tusnádi utcát köti össze.

Abos Kassától tizenhét kilométerre északra fekszik, a Hernád felső völgyében, ott, ahol a Szinnye patak a Hernádba ömlik. Szlovák neve: Obisovce. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a honfoglalás korában lakott volt a helyiség, sőt, találtak római kori leleteket is. Írásban Abos neve először 1289-ben jelenik meg egy oklevélben, Obus néven. A XV. században azonban már Abosként emlegetik.

A település a középkorban az Aba nemzetség birtokához tartozott, amely a tatárjárást követően várat is épített a határában, a Farszka nevű magaslaton. A hagyomány úgy tartja, hogy az 1304-ben épült Somos vára Mátyás király vadászkastélyául szolgált, a neves uralkodó többször szállt itt meg felvidéki vadászatai során. Később azonban bizonyíthatóan rablóvárként működött. Alkalmas hely volt arra, hogy az Alföld és Lengyelország között közlekedő kereskedők ellen innen indítsanak támadásokat.

A turisták által látogatott vár sáncai és a Hernád festői szépségű völgye mellett még egy nevezetessége van a községnek: a késő román kori temploma. A történelem viharai során a középkori templom volt protestáns kézen is, a katolikusok 1769-ben kapták vissza, és barokk stílusban átépítették, 1888-ban a belsejét is felújították. A főoltáron az Olvasós Boldogasszony neo gót képe látható. Évente közel tízezer búcsújáró keresi fel a templomot Sáros és Zemplén megyéből, de távolabbi magyar, sőt lengyel településekről is érkeznek zarándokok.

A falunak 1900-ban 429 lakosa volt, 2001-ben azonban már csak 370 embert írtak öszsze, akik közül 365-en vallották magukat szlováknak.