Apró fák hegyvidéki vendégségben

Az Egyetemi Bonsai Club minden évben megszervezi kiállítását, amely az öreg fácskák kedvelőinek körében a legfontosabb eseménynyé nőtte ki magát. A – ma Budapesti Corvinus névre hallgató – Kertészeti Egyetemen megalakult, és nevében is a tanintézményre utaló klub már huszonnégy éve fogja össze a kertészet e különleges ágának lelkes képviselőit. Programjában a szakmai előadások és gyakorlatok, valamint a külföldi kiállítások látogatása mellett a hazai összejövetelek szervezése is fontos helyet foglal el.

Idén a meghívottak között nemcsak Magyarország szinte valamennyi egyesületét, kertészetét lehet megtalálni, hanem külföldi csoportokat is. A Szlovák Bonsai Szövetség képviseletében két kertész érkezik, és a seebodeni Bonsai Zentrum is elhozza legszebb növényeit. A külföldi résztvevők emelik a seregszemle színvonalát, hiszen hazájuk legelismertebb képviselőiként olyan növényeket állítanak ki, amelyeket a hazai nagyközönség még nem láthatott.

A kis fákat nézegetve sokakban felmerül a kérdés: mit lehet szeretni ezeken a természetellenesen kialakított növényeken? A választ a növénykék között sétálgatva bárki könnyen megtalálhatja: ezek a fák – bár méretükben tényleg különböznek a természetben fejlődő társaiktól – a természetes formákat követik. Alakjuk azért tűnhet szokatlannak, mert a szélfútta matuzsálemek hazánkban viszonylag ritkák. Elég azonban az Alpokban vagy a Tátrában kirándulni ahhoz, hogy a bonsaiokhoz hasonló növényekre találjunk ott, ahol metszőolló biztosan nem szólt bele a természet munkájába.

A váratlan formákat a mostoha körülmények, a hó, a szél alakították, a növények növekedését pedig a rövid nyár és a talaj csekély tápanyagtartalma korlátozta. Az ilyen, többször visszafagyott és újra kihajtó, laposan elterülő vagy a környező kövek takarásában védelmet találó növények láttán a bonsai már egyáltalán nem természetellenes, sokkal inkább különleges. A kertész évtizedek kitartása alatt azt a formát próbálja elérni, amit a természetben látott példák és a növény ismerete alapján elképzelt. A munka tehát lassú, sokszor generációkon átívelő, az eredmény pedig nemcsak a szakemberek számára érdekes, hanem minden a természetet, kertet és növényeket szerető ember számára élményt nyújt.

Az őszi kiállításnak mindig különleges hangulata van, hiszen a lapos edényekbe ültetett növények ugyanúgy reagálnak az évszakok változására, mint kertekben fejlődő társaik. Most tehát a kis fák lombja is színeződni kezd, és beérnek rajtuk a termések. Főképp a juharok és gyertyánok vöröses, sárgás lombszínére, illetve a galagonyán, madárbirsen és a somokon érő bogyókra lehet számítani az októberi kiállítás alkalmával. Az örökzöld fenyőfélék és a nálunk szobanövényként nevelt délszaki fajok természetesen most is változatlan lombruhában pompáznak.

A bemutatón mindenki megismerkedhet a fácskákkal és az alakítást átszövő évezredes hagyományokkal. A jelképesnek nevezhető belépő megváltása után a klub helyszínen lévő szakemberei szívesen állnak a látogató rendelkezésére szaktanácsadással, az ötletek és fortélyok bemutatásával, vagy egyszerűen csak a fák származásával, múltjával, formájával kapcsolatos beszélgetés kedvéért. A helyszínen növényeket és a nevelésükhöz szükséges edényeket, eszközöket is lehet majd vásárolni. A rendezvény október 20-án 10 órára tervezett megnyitására Pokorni Zoltán polgármester kapott felkérést.

Aki a kiállítást követően is szeretne foglalkozni bonsaineveléssel, az Egyetemi Bonsai Club honlapján (http://bonsaiclub.freeweb.hu) vagy Katona Ervin elnöknél (katonaervin@t-online.hu) kaphat további segítséget és tájékoztatást a klub által szervezett programokról.

(Barta)