Bazin utca
Sorozatunkban azokat a felvidéki településeket mutatjuk be, amelyek névadói voltak hegyvidéki utcáknak,
utaknak. Történelmi és földrajzi utazásunk következő állomása Bazin.
|
Bazin északkeleti irányban 21 kilométerre fekszik Pozsonytól, a Kis-Kárpátokban. Régi, híres
bányásztelepülés, majd bortermelő hely volt. Nevével először 1208-ban találkozhatunk, ekkor még Bozyn
formában vetették papírra. Várát a XIII. században építették, amelyet háromszáz évvel később az Illésházy
család reneszánsz várkastéllyá alakított át.
Az Illésházyakat a Pálffy család követte a Bazint birtokló családok sorában, azonban ők nem tarthatták
sokáig a várost, mert az 1647-ben a királytól kapott kiváltságlevél alapján elnyerte a szabad királyi város
címet. Ekkor már országszerte elterjedt a híre jó minőségű borainak, így hazánk egyik leggazdagabb
városaként tartották számon. A kuruc-labanc harcok során többször feldúlták, ezért elvesztette korábbi
jelentőségét, azonban továbbra is a térség legnagyobb borászati központja maradt.
A Bazinba látogatók elsősorban a kastélyt keresik fel, amelynek parkjában strandfürdőt alakítottak ki, de
számos más, több száz éves épülettel is büszkélkedhet. A gótikus plébániatemplomot még a középkorban
alapították, a kapucinus templomot 1718-ban szentelték fel. Ugyancsak turistacsalogatók a város borünnepei:
áprilisban borversenyt, szeptemberben borfesztivált rendeznek. Egy XVII. századi épületben, amely egy
gazdag borkereskedő tulajdonában volt, helytörténeti gyűjteményt rendeztek be. Bazin híres szülötte
Kupeczky János, a kiváló kuruc kori festőművész.
Bazinnak 1910-ben 4809 lakosa volt, ebből 2642 szlovák, 1558 német és 575 magyar nemzetiségű. A XX.
században jelentős fejlődésen ment keresztül, így ma már 22 143 polgár él a városban, akiknek a jelentős
többségét a szlovákok teszik ki. Bazin szlovák neve Pezinok, a németek Bösingnek nevezték.
Balázs Attila