A bűvös Omega-3
A Halak havában ezúttal a halakról lesz szó. A halolajban nagy mennyiségű telítetlen zsírsav található,
amely sok betegségtől megóvhat minket.
A hal és más vízbéli lakótársai könynyen emészthető állati fehérjét tartalmaznak, szemben a melegvérű
állatokkal, amelyekből sokkal többet fogyasztunk, s amelyeknek az emésztése meglehetős terhet ró a
szervezetünkre. A piramis elvű táplálkozásban hetenként kétszer-háromszor ajánlják az asztalunkra (a
zöldségek, gyümölcsök foglalják el a tetemes alsó részt, s havonta egyszer javasolnak sertés- és
marhahúst). A derék uszonyos megérdemli, hogy történelmi visszapillantással ismertessük hatásukat korszerű
étkezési kultúránkra, egészségünkre.
A régi rómaiak a rombuszhalat, a franciák a heringeket részesítették előnyben, a középkoriak a sózott
szardíniától a tőkehalon át a cápáig mindenféle tengeri herkentyűt kedveltek. A ránk maradt feljegyzésekből
tudjuk, hogy Gáti István a Természet históriája című könyvében, a XVIII. század végén a menyhal zsírját a
hályogos szem gyógyítására ajánlotta. A csukamájolajat - mint a vérszegénység biztos ellenszerét, a csontok
erősítőjét - ma is felhasználjuk. A tőkehalmáj-olaj a reuma és a köszvény, a gerincés ízületi betegségek,
valamint különféle bőrbetegségek, az angolkór és a kóros D-vitaminhiány gyógyítását segítheti.
Tény, hogy az eszkimóknál szinte ismeretlen a szívinfarktus, ugyanis vérsav- és koleszterinszintjük
alacsonyabb az európai átlagnál, vérzési és véralvadási idejük hosszú - mindez a rendszeres
halfogyasztásnak köszönhető. A titok a halolajban nagy mennyiségben megtalálható telítetlen zsírsavakban
van, amelyek az Omega-3 zsírsavak közé tartoznak, és aktív szerepet töltenek be a sejtmembrán
felépítésében. Elősegítik a vérlemezkék összekapcsolódását, ezáltal csökken a vérrögképződés veszélye,
rugalmasabb marad az érfal.
Az Omega-3 zsírsavak a hatásukat csak rövid ideig fejtik ki, ezért fontos a rendszeres
tengerihal-fogyasztás. A tengeri hal jó A-, B2-, B6-, B12- és D-vitaminforrás, jódot, értékes fehérjét és
többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz. Könnyen emészthető, diétában minden további nélkül
alkalmazható. Energiatartalma sokban függ a hal fajtájától és az elkészítésétől. Próbáljunk meg elszakadni
az állandó lisztben, morzsában forgatástól, a bő olajban kérgesre sütéstől, mert ilyenkor kártékony
karcinogén zsiradékokkal megszívva, eredeti ízét elveszítve kerül az étel a tányérunkba! Válasszuk a
roston, nyárson, grillen sütött, vékony húsú esetében párolt halat mártással, salátával, bepácolással, s
mindenekelőtt a jól megválasztott borral.
SÜLT HAL INDIAI MÓDRA
Jó, ha tudjuk: a jótékony hatás elsősorban a tengeri makrélánál, lazacnál, tintahalnál, tonhalnál,
heringnél és a szardellánál tapasztalható. Az édesvízi halak közül csak a busa tartalmazza nagy
mennyiségben az Omega-3-at.
|
Íme, egy pácolt változat: egy mélyebb tálba öntsünk 1,5 dl joghurtot, zúzzunk össze 4 gerezd fokhagymát.
Adjunk hozzá 1-1 kiskanál ételízesítő port, őrölt fehér borsot, 2 evőkanál őrölt koriandert, fél csokor
apróra vágott friss kaprot és fél csokor finomra vágott petrezselyem zöldet. Ebbe a fűszeres pácba
beleforgatunk 4-5 halszeletet, és legalább 2 óra hosszat (még jobb, ha egy éjszakán át) pácoljuk,
lefödve, hideg helyen, hogy a hal gyenge húsát jól átjárják a fűszerek. Ehhez a fogáshoz bármilyen hal
alkalmas, a legjobb a tengeri, de készülhet a szívbarát busából, vagy filézett sovány tavi vagy folyami
pontyból.
A halak grillezéséhez 4 akkora alufólia lapot szabjunk ki, amelyek kb. 1 centivel nagyobb kerületűek a
halszeleteknél. Kenjük meg kb. 1 evőkanálnyi olajjal, fektessük rá a halakat. A grillsütőben mindkét
oldalukat 8- 10 percig grillezzük. Ha a szeletek tetejére is beolajozott fóliát fektetünk, könnyebben
forgathatjuk egyik oldalukról a másikra. Az indiaiak sütőben vagy grillen sült paprikával fogyasztják. A
megpirult paprikahéjat lehúzzák, és a húsát zúzott fokhagymával és durvára tört korianderrel fűszerezik.
Egy pohár mátraaljai traminivel még jobban értékelhetjük a hal és a pác ízeit.
Barabás Juli és Járay Mari