Dupla szülésszám, plusz öt ággyal

Mint ismeretes, a Szent János Kórház az év elején kiemelt szerepet kapott a budai régió fekvőbeteg-ellátásában: az intézmény feladatai bővültek, s a betegek száma is jelentősen megnőtt. Arról, hogy a súlyponti kórházként való működés, illetve a feladatok átszervezése hogyan érintette a kerületi betegek ellátását, Kázmér Tibor főigazgatót kérdeztük.

Bizonyos szakterületeken megtöbbszöröződött a János kórház által ellátandó betegek száma. Nem keletkeztek emiatt hosszabb várólisták?
– Mindenekelőtt le kell szögeznem: a járóbeteg-ellátásban érdemi változás nem történt; a sokat emlegetett ágyszám elosztások a fekvőbeteg-ellátást érintették. Ez utóbbi kapcsán viszont a feladataink nagymértékben bővültek, tekintve, hogy a 2006. évi 132. törvény kiemelt kórházként nevesítette a Szent János Kórházat. Intézményünk majdnem a teljes szakmai spektrumot felöleli, csak egyes speciális kezelések nincsenek nálunk, de a XII. kerületi betegek ellátása alapvetően hozzánk tartozik. Az ellátási területünk a legnagyobb mértékben a sebészet, a neurológia, a szülészet-nőgyógyászat és a gyerekgyógyászat vonatkozásában bővült – az ellátandó lakosságszám ezek esetében két-háromszorosa a korábbiakhoz képest. Ugyanakkor az ágyszámkapacitásaink is bővültek, így a legtöbb szakmában az ellátási terület növelése nem okozott gondot. A szülészeti-nőgyógyászati területen érezzük a leginkább úgy, hogy kevés a plusz öt fi nanszírozott ágy, a szülések száma ugyanis gyakorlatilag megduplázódott – szeretnénk tehát, ha még több „aktív ággyal” működhetne szülészetünk. Természetesen a jelenlegi feltételek mellett is el tudjuk látni a feladatokat, ha a kapacitásainkkal jól gazdálkodunk. Mindenesetre már belefogtunk a szülészeti osztály fejlesztésébe: öt új, egyszemélyes szülőszobát alakítunk ki, melyek egy része emelt szintű szolgáltatásokat is kínál majd. A feladatbővüléshez kapcsolódóan szeretnénk még a neurológián is férőhelyet növelni. Az ápolási osztály viszont már kibővült harminc ággyal (negyvenről hetvenre), s a mozgásszervi rehabilitáció céljaira is negyven finanszírozott ágyunk van a korábbi huszonkettő helyett. Ez utóbbi ellátás infrastruktúrájának fejlesztése érdekében újabb helyiségeket alakítunk ki a volt tüdőgyógyászati osztály területén – ennek megvalósítására már kiírtuk a közbeszerzési pályázatot. Úgy vélem: a folyamatban lévő beruházásokkal, bővítésekkel jelentősen javulhat az ellátás színvonala.

A megszűnő vagy átalakuló kórházaktól milyen feladatokat vesznek át?
– Részben a szülészeti feladatok növekedéséhez kapcsolódik az a tervünk, hogy a perinatális, azaz a koraszülött- és az intenzív ellátást fejlesszük. Ennek érdekében már kérvényeztük, hogy egy perinatális intenzív centrumot alakíthassunk ki a kórházban. A centrum működtetéséhez átvennénk a volt Schöpf-Merei Kórház dolgozóinak egy részét, és amenynyiben lehetséges, az eszközeit is. Egyelőre kérdéses, hogy a megszűnő svábhegyi gyermekszanatórium egyes feladatait milyen módon vegyük át. Ha a gyermekfejlődés-neurológiát a János kórházon belül kell kialakítani, több ágyra van szükségünk, és fejlesztéseket kell végrehajtani. Amenynyiben ezzel a feladattal megbízhatnánk a megfelelő infrastruktúrával rendelkező Budai Gyermekkórházat, akkor nem lenne szükség fejlesztésekre – ám így is bővíteni kellene a finanszírozott ágylétszámot, hiszen csak a saját ágyszám kapa citásainkból adhatunk át egy részt a gyermekkórháznak. A Budai Gyermekkórházban megszűnt osztályok közül a gyermek fül-orr-gégészet és az ehhez kapcsolódó ügyeleti ellátás került hozzánk. E területről már átjött hozzánk három orvos, de további szakdolgozók átvételéről is tárgyalunk.

Dupla szülésszám...
Az orvosok közt is téma az átszervezés (jobbra Kázmér Tibor főigazgató)

Miközben a legtöbb szakterületen a János kórház nagyobb ellátási területet kapott, a XII. kerületiek ortopédiai fekvőbeteg-ellátása a Budai Egészségközpontba került át. Mi lehet ennek az átszervezésnek az oka?
– Az ortopédiai ellátás magja továbbra is nálunk van, jelenleg is több kerület tartozik hozzánk, ugyanakkor a XII. kerület valóban a Királyhágó utcában található Budai Egészségközponthoz került át. Mi sem értjük igazán, miért volt szükség erre a változtatásra.

A beutalási rend változása hogyan érintette a kórházat?
– A beutalási rend folyamatosan változik: nem kötődik jól sem az ágyszámokhoz, sem a finanszírozási lehetőségekhez. Az első beutalási rend teljes káoszt eredményezett, ennek korrigálására már több miniszteri döntés is született. Dicséretet érdemel ugyanakkor az ÁNTSZ, amely az ügyeleti és sürgősségi kötelezettségek meghatározásában figyelembe vette azt, amit a beutalási rendnél nem igazán sikerült: nevezetesen, hogy hol vannak a betegek, és hol vannak azok a kapacitások, amelyeket igénybe kell venni. Magyarul: oda rendeltek ügyeleti kötelezettséget, ahol valóban el tudják látni a beteget. Szakemberek állítják: a János kórházat a jelenlegi pavilonstruktúrája miatt nehéz korszerűsíteni.

Dupla szülésszám...
A gyógyítás nem állhat le

A széttagoltság valóban gátja a modernizációnak?
– Már a nyolcvanas években tervezte a kórház, hogy kialakít egy új, központi műtőt a sebészet mögött – ennek az ötletnek a megvalósulása azonban csak addig jutott, hogy átköltöztették a felépíteni kívánt tömb útjában álló büfét. Azóta sok kisebb-nagyobb terv készült arra, hogy a nagy értékű vizsgáló- és terápiás berendezéseket, műtőket, intenzív egységeket koncentrálni tudjuk. Jelenleg is vannak ilyen elképzelések, hárommilliárdtól harmincmilliárdig. Ez a kórház, ha elindulnak a fejlesztések, a maga tizennégy hektárján ki tudna alakítani egy modern, sokfunkciós, központi egységet. A meglévő pavilonépületek ezáltal hotelrészekké válhatnának.

K. D.