Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Elfogadták az idei paraméterkönyvet

A budapesti közlekedési eszközök egy előre lefektetett szerződés alapján járnak, amelyet az üzemeltető Budapesti Közlekedési Zrt. és a fővárosi önkormányzat köt meg. A paraméterkönyvnek nevezett dokumentum, amelybe bárki beletekinthet, valamennyi járat főbb adatait tartalmazza. Nemrég elfogadták az új szerződést.

A paraméterkönyvben minden egyes viszonylat végállomásait, irányonkénti pontos vonalhosszát, a napszakonként és a naptári naponként beosztott járművek típusát és darabszámát, a teljes menetidőt, az ebből következő menetsűrűséget, illetve az első és az utolsó indulási időt is meghatározták - a BKV Zrt. önkényesen nem módosíthat ezeken. A könyvben az is benne van, hogy egyes járatokat melyik más járatokkal hangoltak össze, illetve hogy ünnepek alatt, iskolai szünetekben hogyan közlekednek.

A XII. kerületben komolyabb változás nincs, de a kiadott pótlapokon a jövőbeni fejlesztésekről találunk elképzeléseket. Mivel a BKV Zrt. anyagi forrásai igen szűkösek, ezért elsősorban a költségigényes beruházásokat nem igénylő változtatásokat részesítik előnyben. A későbbiekben megvalósulhat a 22-es és a gyors 22-es autóbuszok útvonalán az úgynevezett "előnyben részesítés" fejlesztése, illetve Budakeszi belterületén az útfelújításokkal öszszefüggésben a "komplex előnyben részesítési lehetőség" kialakítása. Szintén szerepel a tervben a 112-es autóbusz reggeli sűrítése és a csúcsidőszakon kívül a 8-as autóbusszal történő jobb összehangolása.

Az idei fejlesztési program része a 4-es, a gyors 4-es és a 105-ös autóbuszok összevonásának vizsgálata és esetleges bevezetése a második negyedévben. Várhatóan a negyedik negyedévben javítják a 28-as és a 156-os autóbusz közötti kapcsolatot, és a Szendrő utcai vonalközi végállomás hátrányait is megpróbálják csökkenteni. Már az idén elkezdődhet, és a jövő évre átnyúlva fejeződhet be a bel-budai villamoshálózat fejlesztése. Ennek lényege, hogy a Moszkva téren kevesebb lenne a végállomás, és ennek érdekében kismértékben módosítanák a vágányhálózatot. A 17-es, 18-as, 56-os, 59-es, 61-es és 118-as villamosok olyan vonalhálózatot képeznének, amelyen kevesebb átszállásra lenne szükség. A fejlesztés a nagykörúti 6-os villamosnak a teljes körirányú közlekedtetését is beilleszthetővé tenné, azonban ez önmagában költségesebb, mint a koncepció többi része együtt.

Sajnos, a fejlesztések között nem szerepel a János-hegyi autóbusz viszszaállítása, noha erről részletesen kidolgozott és igen költségtakarékos lakossági javaslat fekszik a hegyvidéki önkormányzat asztalán. Említi viszont a paraméterkönyv a 156H autóbuszjáratot, amely csak akkor közlekedik, ha sportolásra alkalmas hó esik, így ebben a szezonban egyszer sem indult el.

A javaslatok között szerepel az autóbuszok részbeni átszámozása is. Elsősorban a "neves" járatok kapnak számjelzést, így a Várbusz a jövőben 10-es autóbuszként közlekedik. Fokozatosan az összes ilyen járat számjelzésű lesz. A gyorsjáratok a 200-as számtartományt kapják, de ezek bevezetése is csak szakaszosan történhet meg. Az átszámozást az informatika teszi szükségessé, hiszen a kijelző táblákon és a térképeken bonyolult megjeleníteni a mostani rendszert.

Kertész István