Évi tízmilliók akadálymentesítésre

Az Országgyűlés márciusi döntése értelmében a korábbi 2013-as határidő helyett legkésőbb 2010 végéig akadálymentesíteni kell az ország összes önkormányzatát, a szociális ellátórendszer épületeit és az óvodák, iskolák egy részét. Az egészségügyi alapellátásban részt vevő intézményeket már jövő év végére elérhetővé kell tenni a fogyatékkal élők számára. A fizikai akadálymentesítés mellett a látás- vagy hallássérült emberek ügyintézését is biztosítani kell. Hegyvidék önkormányzata évek óta jelentős erőfeszítéseket tesz a törvényi határidők betartása érdekében, és folyamatosan akadálymentesíti intézményeit. A jelenlegi helyzetről Kovács Lajos alpolgármestert kérdeztük.
Évi tízmilliók akadálymentesítésre
Külső rámpa a Barabás Villánál

A közelmúltban hol történt akadálymentesítés a kerületben?
– Az elmúlt évben a Normafa úti és a Rácz Aladár úti orvosi rendelőt, illetve további hat intézményt akadálymentesítettünk. Fix rámpát építettünk a XII. Kerületi Művelődési Központ és a Németvölgyi Általános Iskola elé, illetve mobil rámpákkal tettük akadálymentessé a bejutást a Virányosi, valamint a Tamási Áron iskolában. Idén készült el a polgármesteri hivatalban a mozgáskorlátozottak számára is használható WC az alagsorban. Ezzel nem ér véget a fejlesztés, hiszen a nehezen mozgók megnyugtató kiszolgálása érdekében még egy mellékhelyiség létesítésére van szükség a hivatalban.

Milyen ütemterv szerint dolgoznak, illetve mi várható ebben az évben?
– Amennyiben egy intézményben komolyabb felújítást végzünk, illetve a munkálatok érintik a bejárati részt, mindenképpen elvégezzük az átalakításokat. Meghatározza a fejlesztés sorrendjét az intézmények látogatottsága, hogy mekkora az érkező babakocsis kismamák, illetve mozgásukban korlátozottak száma. Ennek megfelelően folytatjuk a művelődési központ átalakítását, amelynek keretében az épület teljes területén megteremtjük az akadálymentes közlekedés feltételeit, illetve külön mellékhelyiséget alakítunk ki a mozgássérültek részére. Terveink között szerepel, hogy az egyéb fogyatékkal élők számára is könnyebben elérhetővé teszszük az intézmény szolgáltatásait. A program részeként a siketeknek indukciós hurok létesülne, melynek segítségével a speciális vevőkkel rendelkezők számára hallhatóvá válnak az előadások, emellett – a gyengén látók tájékozódását segítendő – speciális információs rendszert is kiépítenénk.

Az új beruházások során gondolnak a fogyatékkal élőkre?
– Természetesen! Az új beruházások esetében kizárólag a mozgáskorlátozottak által is használható, teljes egészében akadálymentes épületre adnak ki használatbavételi engedélyt. Ilyen többek között a tavaly átadott zeneiskola is, ahol a bejárat akadálymentesítése mellett, az épületen belüli közlekedés megkönnyítése érdekében, liftet is beépítettek.

Mindez jelentős terheket ró az önkormányzatra. Rendelkeznek a szükséges anyagi erőforrásokkal?
– A törvényalkotók nem vették figyelembe az önkormányzatok teherbíró képességét, mert a kötelezettség mellé forrást nem rendeltek, így a törvény féllábúra sikeredett. Sajnos a fejlesztések finanszírozására nem vehetők igénybe központi források, így az akadálymentesítések kapcsán kizárólag csak saját bevételeinkre támaszkodhatunk. Ráadásul jelentős összegekről van szó, hiszen egy 2006-ban elvégzett felmérés szerint a kerület valamennyi intézményének akadálymentesítése több mint egymilliárd forintba kerülne. Ennek oka, hogy a terepviszonyok miatt a bejáratoknál jelentős magasságokat kell áthidalni. Például csak a Tamási Áron gimnáziumban az akadálymentes közlekedés megteremtéséhez legalább három személyliftet kell építeni. Mindezek ellenére évente több tízmillió forintot fordítunk az akadálymentesítési programokra. Önkormányzatunk kiemelt célként kezeli, hogy intézményeinkben akadálymentesen közlekedhessenek kerületünk polgárai, azonban kormányzati segítség nélkül kétséges, hogy a munkát a 2010-es esztendőre maradéktalanul befejezzük.

MM