"Fejleszteni kell zöldfelületeinket!"

Hegyvidék önálló arculattal bíró városrész, gondos kezek formálják, alakítják, vigyázva arra, hogy mai, építészetileg is elidegenedő, sablonokat követő, klisékben gondolkodó világunkban egyedi és szerethető maradjon. Nagy Ervin, a kerület főépítésze egyike azoknak, akik évek óta azért dolgoznak, hogy ezek a törekvések kézzelfogható valósággá váljanak minden egyes hegyvidéki polgár számára. A főépítészt elképzeléseiről, szakmai hitvallásáról kérdeztük.


A Márvány utca is a kisvárosi központ része lenne
Visszatérő vitát vált ki a beépíthetőség kérdése. Véleménye szerint szükség van a jelenlegi szabályok fenntartására?

- Öt éve vagyok a kerület főépítésze, de már az első időkben azt kellett tapasztalnom, hogy városrendezési elképzeléseinket sokszor értetlenkedve fogadják, és ezért nem is támogatják az állami, fővárosi hatóságok. Szerencsére az utóbbi időben egyre inkább megértik törekvéseinket, és - főleg a főváros részéről - jóval kevesebb falba ütközünk. Mára világossá vált, hogy néhány kivételtől eltekintve csak a zöldfelületek rovására lehetne új beépítéseket megvalósítani, amit főépítészként továbbra sem támogatok. Azt vallom, hogy meg kell őrizni a kerület struktúráját, azt a megjelenésében is polgári közeget, ami évszázados fejlődés során alakult ki. Ebbe beletartozik úgy az erdők védelme, mint a szép, régi épületek megtartása, vagy a közterületek otthonosabbá, barátságosabbá tétele.

Mit tehet ennek érdekében a főépítész?

- Sajnos egy kerületi főépítész mozgástere meglehetősen behatárolt. Törvények, rendeletek, fővárosi és állami szabályozások kötik meg a kezét. Mégis, nem lehet más a célom, mint hogy a kerületi polgárok minél jobb körülmények között éljenek. Ennek előfeltételét az infrastruktúra fejlesztésében látom. Sajnálatos tény, hogy a kerület erőfeszítései ellenére jelenleg - a főváros hibájából - rettenetes állapotban vannak a kerület közútjai. Pedig a jó úthálózat a fejlesztések egyik előfeltétele. Az infrastruktúra fejlesztéséhez hozzátartozik az üzlethálózat bővítése is, hogy az itt élőknek ne kelljen lakhe lyüktől távoli boltokban bevásárolniuk. Olyan szabályozási terveket készítünk, hogy megfelelő, a kerületiek minden igényét kielégítő, parkolókkal ellátott üzletek épüljenek.

Hogyan képzeli el a közeljövő Hegyvidékét?

- Rendezett kertekben álló, jól működő házakat látok, olyan sétára hívó utcákat, amelyekben nem állják el a gyalogosok útját a járdán parkoló autók. Olyan kerületet szeretnék, ahol igazán jó élni. Addig azonban számos feladatot kell még megoldanunk. Ilyen a parkolás sokat emlegetett problémája, amire gyógyír lehet, ha engedélyezzük beállók létesítését a kertekben. Erre eddig a zöldfelületi arány kötöttsége miatt nem volt mód, azonban hamarosan megoldás születhet a problémára. Azon házak esetében, amelyek vállalják, hogy zöld növényzettel befuttatják az épületet, engedélyezni fogjuk a beállók megépítését. Ebben az esetben ugyanis a parkolók miatt kieső zöldfelületet a futónövények pótolják. Hegyvidék méltán híres kiterjedt erdeiről, amelyeket minden itt élő számára elérhetővé kell tenni. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy egyszerűen birtokoljuk, fejlesztenünk is kell zöldfelületeinket.

Ennek egyik záloga lehet a Kerületi Szabályozási Terv (KSZT), amely átláthatóvá teszi a fejlesztések irányát.

- A jelenleg érvényes KSZT még 2005-ben készült, így mára sok tekintetben túlhaladottá vált. Úgy gondolom, hogy a szabályozási terv akkor tölti be a funkcióját, ha képes felelni a napi kihívásokra, ehhez viszont egy-két évente fel kell frissíteni. A KSZT akkor lehet széles körben elfogadott, ha becsületes és nyílt, azaz bárki számára elérhető. Ha az emberek nem látják pontosan, miről is van szó, ha nincsenek bevonva a terv megszületésébe, könnyen azt hihetik, valami számukra kedvezőtlen folyamat zajlik. Ezért is fontos, hogy a polgárok megismerjék az elképzeléseket, és ötleteikkel, észrevételeikkel segítsék annak végső megvalósítását. Jelenleg mintegy három és fél terrabájtnyi adat gyűlt össze, amit szeretnénk a nagyközönség számára is elérhetővé tenni a kerület honlapján. Ebben a gyűjteményben többek között utcákra lebontott, virtuális sétára alkalmas térkép, légi fotók, az épületekről készült pers pektív felvételek és - Budapesten egyedülálló módon - az épületek eredeti, digitalizált tervei is megtalálhatók.


A főépítészi iroda csapata
Korábban a kerület vezetői több alkalommal felvetették a régi, értékes épületek védettségének fontosságát. Milyen előrelépés történt építészeti értékeink megóvása terén?

- Már 2005-ben összeállítottunk egy ötszázas listát a szerintünk helyi védettséget érdemlő épületekről, és eljuttattuk azt a fővároshoz. Sajnos, akkor semmi sem történt, így nem tudtuk megakadályozni több értékes épület lebontását sem. Tavaly májusban végre kerületi hatáskörbe került a helyi védettség biztosítása, így mára sikerült több tucat épületet védettség alá helyezni. Bár ezen épületek felújítása kétségkívül többletterhet ró a lakókra, az önkormányzat célzottan segíti a rekonstrukciók elvégzését. Idén is mintegy tizenötmillió forint jut erre a célra, amit a lakóközösségek pályázat útján nyerhetnek el. Ezenfelül a védettség alatt álló házak felújítási tervét az önkormányzat az idei évtől kérelemre ingyen elkészíti, ami milliós nagyságrendű támogatást jelent.

Mi a véleménye arról az elképzelésről, hogy a kerület alsó részén sétálóutcákkal tarkított kisvárosi központ jöjjön létre?

- Mindenképpen jó és támogatandó ötletnek tartom a Márvány utca és a Böszörményi út forgalomcsillapítását és sétáló-, pihenőövezetté alakítását. Így megvalósulhatna a Böszörményi úti, a polgármesteri hivatal melletti állami tulajdonú Nemzetközi Rendészeti Akadémia (ILEA) udvarának és épületeinek közcélú hasznosítása. A ma még szigorúan védett területen egy mindenki számára nyitott, pezsgő "piactér" jöhetne létre, míg az itt található épületek kulturális funkciót kaphatnának. Bármilyen átalakításhoz azonban első lépésként a parkolási gondokat kell megoldani. A legegyszerűbb megoldást az út alá sülylyesztett mélygarázsok létesítése jelentené.

A kerület mely részein képzelhető el mélygarázsok építése?

- Ideális helyszín a TF-sportpálya, ahol az átmenő forgalmat megszűrő, tipikus P + R mélygarázst lehetne építeni. Ennek járulékos feltételei a hatos villamos körjárattá alakítása, illetve a Hegyalja út rendezése. Jó adottságokkal bír a Novotel előtti, Jagelló út által határolt üres terület, illetve a Városmajor környéke, de szóba jöhet a Királyhágó tér és a Margaréta tér is mint mélygarázs építésére alkalmas helyszín. Ez utóbbiak ráadásul kiszolgálhatnák a környéken tervezett sétálóutcákat.

Az építészszakmai döntések meghozatalát évek óta saját tervtanács segíti a kerületben. Miként értékeli eddigi munkájukat?

- Büszkén mondhatom, hogy ezen a téren is úttörő munkát végzett a kerület, hiszen Budapesten először itt alakult tervtanács. Valamennyi építési engedély-kérelem és a hozzá tartozó műszaki anyag első lépésben itt mérettetik meg. A kizárólag Kossuth-díjas építészekből álló grémium létrehozásának célja az volt, hogy csak olyan tervek valósuljanak meg, amelyek méltóak a kerülethez. Paradox módon az építéshatósági eljárás e legalsó grádusa jelenti az igazi szakmai kontrollt, hiszen például a felsőbb fórumok közül a sokszor végső döntést hozó közigazgatási hivatalban már csak jogászokkal találkozhatunk. Mégis, a hegyvidéki példa nyomán január elsejétől valamennyi kerületben kötelező tervtanácsot működtetni, ami jelzi: jó úton jár a kerület.

ká