Feszes keretek, nagyszabású tervek

"Semmit sem szeretnék ígérni"

- Ennek része a kerület jelenlegi legnagyobb beruházása, a Csörsz utcában épülő sportcsarnok, amire joggal lehet büszke minden hegyvidéki, hiszen Buda egyetlen újonnan épülő sportcsarnokáról van szó. Míg a fővárosban az elmúlt tizenhat évben több tucat sportlétesítményt zártak be, mi most egy újat hozunk létre. Ilyen nagyságrendű szabadidőközpontot máshol a főváros vagy a kormány szokott építeni; mivel azonban erre nem számíthattunk, magunk vágtunk bele ennek megvalósításába még 2005-ben. A központot tavasz végén, nyár elején adjuk át. Szeretnénk, ha a Csörsz utcai sportlétesítmény nevét közösen találnánk ki, ezért hamarosan pályázatot írunk ki a csarnok elnevezésére. A sportcsarnok mellett található a kerület egyik legfontosabb kulturális intézménye, a művelődési központ, amely tartalmilag, szakmailag kiválóan működik, ám infrastrukturálisan alapos felújításra szorul. Terveink szerint az intézményt annak építészeti értékeinek megőrzésével fejlesztenénk. Korszerűsítenénk a színháztermet - ehhez kapcsolódóan zsinórpadlást, mélyebb színpadot, próbatermet alakítanánk ki. A beruházás nyomán - amihez mindenképpen európai uniós források igénybevételére lesz szükség - létrejöhetne Buda egyetlen tényleges színháza. A Csörsz utcai sportcsarnok és a megújuló művelődési központ lenne az egyik pillére annak a kisvárosi központnak, amely a Böszörményi úttal átível a Királyhágó térig. Ennek szomszédságában, a Nagyenyed utcában egyébként szintén egy jelentős építési beruházás indulás előtti végső egyeztetése, engedélyeztetése zajlik. Folynak a szakmai egyeztetések arról is, hogyan lehet a Böszörményi utat sétálóutcává, egyfajta promenáddá alakítani, a forgalmat jelentősen csökkenteni, s a járdákat olyan módon kiszélesíteni, hogy ott zöldfelületeket, pihenésre alkalmas kis parkokat tudjunk kialakítani. Ennek egyik legfontosabb feltétele a parkolási gondok megoldása, aminek módját jelenleg mérlegeljük. Elképzeléseink szerint a Böszörményi út átalakítása részben üzleti alapon, részben pedig a főváros útfelújításokra szánt pénzeinek bevonásával történne.

- Remélem, még ebben az évben dűlőre jutunk a normafai síközpont terveit illetően. Több körben folytak már megbeszélések az érintett felek, a Pilisi Parkerdő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, önkormányzatunk és potenciális beruházók, üzemeltetők között. A tervek szerint a pár évvel ezelőtt még működő kis felvonót újból kiépítenénk, valamint egy nagyobb, ülős felvonó is épülne a Harang-völgy aljától indulva. Fent, a normafai réten a gyerekek számára télen további két felvonó működne szezonálisan. Hóágyúk alkalmazásával még a mostanihoz hasonló enyhe téli időjárás esetén is nagyjából négy hónapos síszezont lehetne biztosítani. A mesterséges körülmények között előállított, tömörített hóréteg akár a tízfokos meleget is kibírja. Egy ilyen beruházás esetén azonban fontos feladat a közlekedés feltételeinek biztosítása, ezért a 28-as busz fordulójánál új parkolót kell majd kialakítani, emellett síbuszok üzemeltetésével, illetve a fogaskerekű pályájának meghosszabbításával lehetne javítani a sípálya megközelítésén. A fogaskerekűt indokolt lenne a Moszkva térig, illetve a Normafáig továbbvezetni. Ennek módjáról a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület már kidolgozott egy imponáló tervet, amely külső források bevonásával is számol - e szerint igénybe vehetnénk a svájci állam támogatását, ami külön keretet biztosít a hegyi vasutak kialakítására. Mivel a tömegközlekedés fejlesztése a főváros feladata, a városháza képviselőjével, Hagyó Miklós főpolgármesterhelyettessel is elkezdtük már a tárgyalásokat.

- Tavasztól elindul az elektronikus ügyintézés a polgármesteri hivatalban, hogy egyszerűbbé, kényelmesebbé tegyük az ügyintézést az itt élő polgárok számára. Annak érdekében, hogy minél kevesebbszer kelljen bemenni a hivatalba, otthonról, interneten keresztül is el lehet majd intézni számos ügyet. Meg kell még említenem, hogy tervezzük a Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) felülvizsgálatát, annak ugyanis, véleményem szerint, olyan eleven szabályozássá kellene válnia, ami minket szolgál, s nem valamiféle bürokratikus akadályként létezik. Ezért a KSZT-t folyamatosan korrigálni kell - úgy, mint Németországban, Svájcban vagy Ausztriában, ahol az építési szabályokat rendszeresen az élet változásaihoz igazítják.

- Ez az esztendő pénzügyi szempontból rendkívül feszes lesz. Sosem a pénzbőség volt jellemző az önkormányzati szektorra, de idén a "Gyurcsány-csomag" minden eddiginél jobban megtekerte a prést. Az alapfeladatok ellátására kapott normatív támogatások egy része nemcsak reálértéken, hanem nominálisan is jelentősen csökken, például az óvodások, általános iskolások után járó összegeket egészen durva mértékben vágják vissza. Mindemellett növekednek a közterhek, és ez olyan feszültséget teremt az intézmények fenntartásában, amire még nem volt példa. A közoktatási törvény tavaly nyáron történt módosítása folytán a kerület iskoláiban dolgozó ötszáznyolc pedagógusból akár több mint nyolcvanat kell majd elbocsátani. Eddig évente egy-másfél milliárd forinttal egészítette ki az önkormányzat a csökkenő állami támogatásból keletkező hiányt saját ingatlanvagyonának eladásából, az értékesíthető ingatlanvagyon azonban mára lényegében elfogyott, és ami maradt, az már nem kelendő. Ebben a helyzetben sokkal racionálisabb és fegyelmezettebb vagyongazdálkodásra kell rátérnünk. Emiatt vált szükségessé a helyi adórendelet módosítása: több kerület példája után itt, Hegyvidéken is élnünk kellett a kommunális adó kivetésével. Fontosnak tartottam, hogy szociálisan finomítsuk ezt az adónemet, ezért mentességet kaptak a rászorulók, a családok is kedvezményeket vehetnek igénybe gyerekszámtól függően, emellett a lakások méretétől is függővé tettük az új adó összegét. A kommunális adót azonban a rendeletünk szerint csak egyetlen célra, az utak, járdák felújítására lehet fordítani. A járda- és útfejlesztési alapba befolyó pénzeket a Hegyvidéki Útfejlesztési Testület felügyeli majd, amely a kerület választókörzeteiből delegált képviselkből áll össze. Ennek a testületnek kell majd a fejlesztések elveire, szempontjaira, a munkák sorrendjére javaslatot tennie az önkormányzatnak. Bízom abban, hogy ha az emberek pontosan tudni fogják, mire használjuk fel a pénzüket, akkor a képviselőtestületünk egyébként egyhangú döntése elfogadható lesz számukra.

- Aki rászorult, például valamilyen rendszeres szociális támogatási formában részesül, nem kell fizetnie. Ha valaki nehéz anyagi helyzetben van, de nem tartozik a segélyezettek körébe, méltányossági alapon kérheti a jegyzőtől a kommunális adó elengedését. Bár igyekeztünk ezt az adónemet érzékenyebbé tenni a szociális helyzet szempontjából, nem tudtuk tökéletessé formálni, mert korlátokat szab a jogszabályi környezet. Azért úgy érzem, így is egy jóval igazságosabb rendeletet fogadtunk el, mint például a VII. kerület, ahol mindenkinek a törvényileg meghatározott legmagasabb összeget kell befizetnie. Természetesen a későbbiekben, a kezdeti tapasztalatok figyelembevételével, még van mód az adózás feltételeinek korrigálására.

- Semmit sem szeretnék ígérni, ráadásul a kormány által kiszivárogtatott ingatlanadó az önkormányzattól teljesen függetlenül kerülhet bevezetésre. Sokan elit, gazdag kerületnek gondolják Hegyvidéket, ám ez koránt sincs így. Azzal együtt, hogy a legtöbb gazdag ember itt él, sok szegény polgára is van a kerületnek, akikről gondoskodnunk kell. Ugyanakkor itt nincs más olyan mértékű ipari tevékenység, ami komolyabb bevételi forrást jelentene az önkormányzatnak. Ahhoz, hogy a céljainkat az egyre romló pénzügyi környezetben el tudjuk érni, át kell gondolni a helyzetünket. Vagy a lassú, folyamatos lecsúszást választjuk a főváros és az ország egészével együtt, vagy igyekszünk saját kezünkbe venni a sorsunkat. Én ez utóbbit tartom jónak.