Hegyvidék temetői (II.)

A kerület legjelentősebb, ma is élő és működő temetője a Németvölgyi temető. A nagy kiterjedésű, lejtős területen 1894. április 1-jén megnyitott, eredetileg 54 holdas temető mára gyakorlatilag megtelt, és már nem áll rendelkezésre további tartalék terület. Utoljára 1921-ben bővítették, amikor a Hóvirág út-Denevér út közötti háromszög alakú részt hozzácsatolva 72 holdasra növekedett. A Németvölgyi út-Érdi út-Hóvirág út-Hó utca-Bürök utca között ma már lakótelkekkel bezárt terület. Egykor természetes vízfolyások, árkok, dűlőutak határolták a dimbes-dombos, fákkal borított területet. Ma három, kerítésekkel szétválasztott nagy egységre tagolódik, az alsó és felső temetőre, köztük az izraelita temetővel.


A Farkasréti temető halottasházának és sírboltjának terve
Megnyitása idején még egy rendkívül impozáns, nagyméretű, szimmetrikus, kétszintes, tornyos, eklektikus stílusú halottasházat szándékoztak építeni Hegedűs Ármin építész tervei alapján, 1899-ben. Az épületet árkádos sírboltok vették volna körül. Ez a terv azonban nem valósult meg. A főbejárattal szemben 1913-ban állították fel Horvay János Jó pásztor című szobrát, amely a második világháború idején itt zajló súlyos csaták során megsemmisült. A fehér kőszobor álló Krisztus-alakot ábrázolt, juhaival körülvéve. Helyére 1989-ben került Mészáros Mihály Főnix madár című alkotása.

A temetői építmények közül az első megvalósult létesítmény az Érdi úti kerítés mentén 1900-ban kivitelezett kétszintes sírboltegyüttes volt, melyben föld alá süllyesztve nagyobb méretű sírkamrák sorakoztak felülről világított folyosók mentén. Terepszint feletti része neoromán stílusú, árkádos épület, melyhez szabadon álló, díszes családi sírbol tok csatlakoznak. Az építményt észak-itáliai előképek alapján tervezték. A szinteket összekötő korszerű, egyedi szállítószerkezetet Freissler Antal tervezte. A második világháború idején súlyos károkat szenvedett, azóta is elhanyagoltan áll, és mára életveszélyes állapotba került. Felújítása és gondos helyreállítása nem odázható tovább.


Szervatiusz Jenő síremléke
A főbejárat közelében 1938-ban épült fel az országos tervpályázat nyertesei, id. Módos Ferenc és Krassói Virgil építészek tervei alapján a véglegesnek szánt temetői templom, a hozzá csatlakozó árkádos ravatalozóval és kriptasorral. Az épületegyüttes a kor modern irányzatának szép példája volt, belsejében Molnár-C. Pál nagyméretű oltárképével. A temetőben 1944 karácsonyától 1945 februárjáig, a budapesti ostrom során súlyos harcok folytak, és a templom is óriási károkat szenvedett. A romeltakarítások után csak a kriptákat befogadó altemplom maradt eredeti állapotában. A romos tornyot visszabontották, a templomteret felülről nyitott urnatemetővé építették át. A ravatalozót 1975-77-ben Makovecz Imre építész és Mezei Gábor belsőépítész tervei alapján biomorf organikus stílusban alakították ki.

A Farkasréti temető az eltelt évszázad folyamán fokozatosan vált Budapest második legjelentősebb nemzeti sírkertjévé. Kezdetben a bezárt budai temetőkből áttelepített díszsírhelyek jelentették a fő nevezetességeit. A Tabáni, a Vízivárosi és a Németvölgyi temetőből felszámolásuk után számos régi síremléket, fekete gránit obeliszket, sírtáblát és szobrászati alkotást mentettek át ide.


A Farkasréti temető felső kriptaépülete
A temető történetében a döntő változást mégis az a kormánydöntés hozta, amellyel a Fiumei (Kerepesi) úti sírkertet - nagyrészt ideológiai megfontolásból - bezárták, a kevésbé jelentősnek ítélt sírok nagy részét felszámolták, a nevezetesebb személyek síremlékeit tömörítve átcsoportosították. Azzal, hogy a Fiumei úti sírkertben a munkásmozgalmi panteon kivételével megtiltották a további temetéseket, a Farkasréti temető értéke rendkívüli módon megnőtt. A jelentősebb színészeket, írókat, zeneszerzőket, politikusokat, képzőművészeket, tudósokat ettől kezdve ide temették, nyughelyeik felett jeles szobrászok művészi értékű síremlékeinek sokaságát helyezték el. Rövidesen ez a temető vált a nemzet első számú jelenkori sírkertjévé. A temetőben funkcionálisan elkülönülve alakultak át bizonyos parcellák "művészparcellává", az akadémikusok köröndjévé, régi tábornoki katonai temetővé és a szocialista tisztikar csillagos sírjainak parcellájává.


Sír az izraelita temetőben
A Farkasréti temetőben található jeles személyek neveit és síremlékeit - nagy számukra való tekintettel - jelen cikkben terjedelmi adottságok miatt lehetetlen lenne felsorolni. Az utóbbi évek szakirodalma részletes, tudományos feldolgozását adja a témának: Tóth Vilmos és Zsigmond János 2003-ban a Budapesti Negyedben, három kötetben adta közre a temető történetét és a síremlékek pontos adatait, a Mi Budapestünk sorozatban 1999-ben jelent meg egy kiadvány a budapesti temetőkről, valamint 2003-ban látott napvilágot egy képes album Farkasrét címmel. De bizonyára sokan emlékeznek Muzsay Andrásnak a Hegyvidék hasábjain 2004-ben közreadott, személyes emlékekkel színesített cikksoroza tára Az én Farkasrétem címmel, s magam is hozzájárultam néhány írással ehhez a témakörhöz. Mégis mindenkinek az jelentheti a legnagyobb élvezetet, ha a temetőben sétálva maga csodálkozhat rá az ismert személyek gyönyörű síremlékeinek hallatlan gazdagságára.


Kodály Zoltán síremléke Farkasréten
Sajnálatos módon azt is meg kell jegyezni, hogy a díszes síremlékek egyelőre nem, vagy csak igen csekély mértékben élveznek műemléki védettséget - sokszor még a legismertebb személyek sírjai sem. Építészeti értékeink mellett jó lenne a jeles síremlékeknek is hasonló védettséget nyújtani! Már több százra tehető azoknak a megszüntetett, elbontott síroknak a száma, amelyekben egykor nevezetes hazánkfi ai aludták örök álmukat, vagy sírjukon egészen kiváló művészi alkotások álltak. Sokszor még az is szerencsésebb, ha újrahasznosítják ezeket a műveket.

A Farkasréti temető elkülönített, kerítéssel, fallal különválasztott részén található a Márton Áron térről megközelíthető Farkasréti izraelita temető. Ennek bokrokkal, fákkal benőtt jelentős részét sokáig szinte lehetetlen volt megközelíteni. Mára jórészt megtisztították a vadon nőtt buja növényzettől, így újra szépen érvényesül néhány gyönyörű síremlék.


A Farkasréti temető ravatalozójának mennyezete
A temető korát tekintve fiatalabb a Csörsz utcaihoz képest, és ennek megfelelően stílusa is sokkal frissebb, változatosabb. A XIX. század végi fekete gránit obeliszkek és egyszerűbb feliratos sírtáblák, eklektikus díszítésű síremlékek és vázamotívumok mellett szép számmal láthatók a szecesszió stílusában fogant különleges sírkápolnák is. Rendkívül impozáns a két világháború közötti magyar építészet kiváló alakjának, Vágó Lászlónak az épületdomborművekkel, magyaros motívumokkal díszített síremléke. Különlegességnek számít néhány magyaros faragással gazdagon díszített fejfa szokatlan megjelenése. De a legújabbak között egészen modern síremlékeket is megfigyelhetünk, mint Vértes György vagy Szabolcsi Miklós absztrakt hatású sírját.

Kerületünk temetői, mint látható, az egyre sűrűsödő beépítések miatt az évszázadok során sokszor adták át helyüket sportpályáknak, parkoknak, középületeknek, vagy - mint a Csörsz utcai temető - lakóépületek közé zárva, álomba szenderülve vegetálnak. Szeretnénk remélni, hogy a nemzeti sírkertté váló Farkasréti temető a telítettsége és fejleszthetetlensége miatt nem jut hasonló sorsra, és hogy a régi temetőktől eltérően a maiak védelmét valóban biztosítják majd, hogy a jövő nemzedékek is leróhassák tiszteletüket régmúlt korok hazánkfi ainak sírjai fölött.

Rosch Gábor