Helyi szintű drogstratégia készül

Forrás: Új Pedagógiai Szemle

Magyarországon 2000 óta létezik Nemzeti Drogstratégia. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy - a kerületi kábítószerügyi egyeztetőfórumokon keresztül - már helyi szinten igyekszik összhangot teremteni a kábítószerkérdésben érintett ágazatok, az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátórendszer és a bűnüldözp szervezetek között.

A drogstratégia négy alappillére a megelőzés, a közösségi együttműködés, a kínálatcsökkentés és a szociális munka, terápia, rehabilitáció hármasának erősítése - tájékoztatta lapunkat Iring Zoltán, a kerületi családsegítő és gyermekjóléti központ vezetője. A helyi Kábítószerügyi Egyeztetőfórum (KEF) koordinátora elmondta: a központ munkatársai rendszeresen találkoznak drogproblémákkal küzdő családokkal, fiatalkorúakkal, ezért is kezdeményezték a kerületi KEF megalakítását. Az önkormányzat vezetése támogatta az elképzelést, így 2006 decemberében az alakuló üléssel megkezdődhetett a munka.

Iring Zoltán kiemelte: a kábítószerkérdés megoldásának egyik gátja a társadalmi párbeszéd hiánya. Mindenki tud a problémáról, mégis csak kevés érintett mer beszélni róla. Ennek oka a használók oldaláról a büntetéstől való félelem, míg a kábítószer jelenlétével szembesülő iskola vezetője sokszor azért nem lép a nyilvánosság elé, mert így akarja megóvni az intézmény jó hírét.

Pedig egyre égetőbb kérdésről van szó, hiszen a felmérések szerint országosan a 16 évesek 40 százaléka, a fővárosban közel 60 százaléka már kipróbált valamilyen kábítószert. 1995 és 1999 között a 10. osztályosok között háromnégyszeresére nőtt a különböző szereket kipróbálók száma, ráadásul egyre fiatalabb korban történik az első találkozás a drogokkal. Vélhetően szűkebb környezetünkben sem jobb a helyzet, azonban eddig nem készült ez irányú kerületi felmérés.

A KEF kerületi koordinátora szerint a fórum - széles szakmai és társadalmi bázisának köszönhetően - hatékonyan veheti fel a harcot a kábítószer terjedése ellen, és megoldást kínálhat a függővé váltak számára. Kerületi szinten erre garanciát jelent a KEF személyi összetétele, hiszen a munkában az önkormányzatot képviselő Kovács Lajos alpolgármester és az érintett szektorok intézményvezetői mellett civil szervezetek képviselői, egészségügyi, rendvédelmi és szociológus szakemberek is részt vesznek - természetesen valamennyien díjazás nélkül vállalták a feladatot.

A KEF célja, hogy próbáljon megoldásokat találni a fiatalok kábítószer-használatából eredő társadalmi, egészségügyi és szociális problémákra. Ennek előfeltétele egy részletes helyzetfelmérésen, valamint széles társadalmi és intézményi bázison nyugvó stratégia kialakítása, amely nem csupán az iskolák keretein belül képzeli el a probléma kezelését. A felmérés egyrészt attitűdöket mér, arra keres választ, hogy milyen kép él az emberekben a kábítószerrel kapcsolatban, vizsgálja a kábítószeresekkel munkájuk kapcsán érintkezők viszonyulását, másrészt feltárja a kábítószer kerületi jelenlétének mértékét.

A minél őszintébb válaszok érdekében a felmérésekhez használt kérdőívek biztosítják a teljes névtelenséget. Az adatok ismeretében kialakítható a kerületi szintű cselekvési terv, amelynek megvalósítását a KEF koordinálja. Az önkormányzat - amellett, hogy fedezi a működési költségeket, és forrásokat biztosít az operatív feladatok elvégzéséhez - kinyilvánította szándékát, hogy a KEF ajánlásait beépíti a kerület készülő drogstratégiájába.