Jól gazdálkodtak az erdészek

A hazai erdőgazdaságok elmúlt egy évi eredményeiről tartott beszámolót az állami tulajdonú erdészeti társaságok irányítója, az ÁPV Zrt. a Pilisi Parkerdő Zrt. központjában. Koleszár István, az ÁPV Erdészeti és Agrárgazdasági Portfoliókezelő Igazgatóságának ügyvezető igazgatója elmondta: az általuk irányított társaságok 970 ezer hektár, több mint 1000 milliárd forint értékű állami erdőt kezelnek, 57 milliárd forint saját vagyonnal. A kezelt erdőterület közel 40%-án olyan különleges természetvédelmi szolgáltatásokat végeznek, valamint közjóléti feladatokat látnak el – mint például az erdei iskolák, erdei vasutak, pihenőparkok, sétautak, kilátók és berendezések üzemeltetése –, amelyek kevés bevételt termelnek, ugyanakkor költségvonzatuk jelentős.

Az erdőgazdaságok a közjóléti és közhasznú feladatok ellátására tavaly mintegy 2,4 milliárd forintot fordítottak. Mivel a köz javára végzett feladatok elvégzéséhez az erdészeteknek pénzügyi stabilitásra, megfelelő mértékű jövedelemre van szükségük, ennek érdekében az ÁPV Zrt. – a korábbi évekhez hasonlóan – a 2006. évi nyereségük után sem vont el osztalékot. Ezzel együtt a társaságok tavalyi költségvetési befi zetései 4,2 milliárd forinttal haladták meg a költségvetési támogatások összegét.

Szeméterdő - évi harmincötmillió forint kidobott pénz

A Pilisi Parkerdő Zrt., amely Budapesten és vonzáskörzetében 63 ezer hektár erdőt kezel – a fővárosban összesen négyezret, ebből a kerületben ezret –, az ország más erdészeteihez hasonlóan pozitív mérleggel zárta a múlt évet – tudtuk meg a társaság szóvivőjétől. Lomniczi Gergely érdeklődésünkre közölte: nyereségük elsősorban a fővárostól távolabb lévő, ültetvényszerű erdeikből származik, ahonnan faanyagot tudnak termelni; emellett pedig a vadgazdálkodás, illetve a különböző vállalkozásaik (parképítés, zöldfelület-tervezés) hoznak jövedelmet. Bevételeik túlnyomó részét a gondjaikra bízott erdők ápolására és közjóléti fejlesztésekre fordítják – Budapesten évente 70 millió forintot fordítanak a meglévő parkerdei infrastruktúra (többek között az utak, kilátók, pihenőhelyek) karbantartására.

Sajnos a károk felszámolása is igen jelentős összegeket emészt fel. A fővárosi erdőkben illegálisan lerakott hulladékhalmok elszállítására évi 35 millió forint megy el, míg a hajléktalantanyák felszámolása és az ennek nyomán szükséges környezetrehabilitáció is mintegy 10 millió forint kiadást jelent az idén. Bizonyos területeken a falopások okoznak jelentős károkat (szerencsére ez a XII. kerületben nem gyakori). A tűz is komoly pusztításokat okoz időnként: a kerületben legutóbb tavasszal égett le majdnem egy hektárnyi erdő Makkosmária felett. (A kár megközelítően egymillió forint volt; a tűz, mint kiderült, egy hajléktalantanyáról indult ki.)

Lomniczi Gergely hangsúlyozta: az erdőfelújításokat folyamatosan végzik, a budapesti erdészetnél évente mintegy hatszáz hektárnyi fi atal erdőt ápolnak; ebből körülbelül száz hektár az, ami a XII. kerületet érinti. Minthogy a kerület erdei szinte kizárólag közjóléti funkciót látnak el, itteni fejlesztéseik is e célra irányulnak. Beruházásaikhoz minden évben támogatást ad a hegyvidéki önkormányzat – tavaly és tavalyelőtt ötmillió forinttal járult hozzá a János-hegyi kilátó környezetének rendezéséhez, illetve az Anna-réti játszótér felújításához.

Idei közös projekt egy erdei kerékpárút kiépítése, amely a Normafát kötné össze Makkosmáriával, illetve Budakeszivel. A nyolc tíz kilométer hosszú út – amely a tervek szerint már meglévő csapások nyomvonalain, de a kijelölt turistaútvonalaktól elkülönítetten haladna – a kerékpárosok és a kirándulók érdekeit egyaránt szolgálná. Jelenleg ugyanis a gyalogösvényeken száguldoznak a biciklisták, ahol nemcsak saját magukat, hanem a gyalogosok testi épségét is veszélyeztetik.

-z-