Közös biztosítás a lakóközösségeknek

A társasházak biztosításáról, valamint a lakóközösségeket érintő bírósági döntésekről esett szó a közös képviselők legutóbbi fórumán. Kiderült, hogy ha a társasház a lakásokra is kiterjedő vagyonbiztosítást köt, a lakóknak fel kell mondaniuk az egyénileg kötött biztosításokat.

Érdemes a társasházaknak a lakásokra és a közös területekre egyaránt kiterjedő vagyonbiztosítást kötniük, így ugyanis jóval kedvezőbb díjat lehet elérni, mintha külön- külön szerződnének a lakók, illetve a társasház. Persze ahány ház és ahány biztosító, annyiféleképpen alakulhat a megállapított díj - mondta el Perlaki Gyula biztosítási szakember, az Aperto Független Biztosítási Alkusz Kft. vezetője a közös képviselők legutóbbi fórumán. Mint kifejtette: társasházak a biztosítási alkuszcégekkel is köthetnek együttműködési megállapodást, amelyek vállalják, hogy megkeresik a legkedvezőbb kondíciót nyújtó társaság ajánlatát, illetve a későbbiekben felülvizsgálják a már megkötött szerződést, hogy azt átalakítsák, vagy megszüntessék - időnként ugyanis a biztosítóváltással még alacsonyabb díjakat lehet elérni.

A díj mértéke jelentősen változhat ugyanannál a biztosítótársaságnál is, a szolgáltatások körétől függően - pluszköltség ellenében valamelyik társaság például azt is vállalja, hogy évente egyszer elvégezteti a tető szükséges javítását. Az épület állapota, illetve kora is befolyásoló tényező: egy tíz évnél fiatalabb háznál a fizetendő díj akár 30-40%-kal is alacsonyabb lehet egy ötven évnél idősebb épülethez képest. Nagy albetétszámú házaknál lakásonként kevesebb lesz a fizetendő összeg, mert a biztosító ezeknél nagyobb összbevételt realizálhat. A fixen rögzített kedvezményeken túl a társaságok további egyedi engedményeket is adhatnak az alkuszoknak, hiszen az új ügyfelek megszerzése igen fontos lehet számukra.

Perlaki Gyula hangsúlyozta: nemcsak a díjak csökkenhetnek, hanem a kárrendezés is egyszerűsödhet azáltal, hogy a lakások és a társasház is egy biztosítóhoz kerülnek, hiszen egy komplex kár esetén nem kell több biztosítótársaságnak egyezkednie. A biztosítási szakember hozzátette: abban az esetben, ha a társasház a lakásokra is kiterjedő vagyonbiztosítást köt, a lakóknak fel kell mondaniuk az egyénileg kötött biztosításukat. A közös társasházi biztosítások keretei között azonban a tulajdonosoknak általában van lehetőségük arra, hogy a lakásukban található ingóságok biztosítási értékét egyénileg határozzák meg.

A biztosítási ügyeket követően a jogi esetek kerültek terítékre - Szentmiklósi Péter ügyvéd a mostanában született precedensértékű bírósági állásfoglalásokat ismertette. Megtudhattuk például, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) egyik döntése értelmében határozatképtelenség miatt társasházi közgyűlést akár néhány perccel később is össze lehet hívni (de mindenképpen 15 napon belül), ami azonban csak akkor szabályos, ha a megismételt összehívás azonos napirenddel történik, és minősített többséget nem igénylő kérdésekről döntenek.

Érdekes döntés született egy 2004-ben kezdődött ügyben, amely azért indult, mert valaki nem kérte ki a társasház többi tulajdonosának engedélyét ahhoz, hogy a garázsát fi lmstúdióvá alakíthassa. A bíróság kimondta: a tulajdonostársak engedélyét nem kell kikérni, ha a rendeltetés megváltoztatása nem jár építésiengedély-köteles tevékenységgel, illetve e kérdésben nem rendelkezik másképp az alapító okirat. Egy másik LB-határozat szerint abban az esetben, ha egy építésiengedély-köteles munkálathoz hozzájárul a közgyűlés, ám e határozatot valamelyik tulajdonostárs megtámadja, még nem lehet a munkákat felfüggeszteni - ez csak bírói döntés nyomán lehetséges.

Az eddigi gyakorlattól eltérő ítéletet hozott a bíróság első fokon egy lakáseladási ügy kapcsán: bár a szóban forgó lakás vételárát nem négyzetméterben határozták meg, az eladónak utólag mégis fizetnie kellett a vevő számára, mert az általa közölt és a társasház alapító okiratában szereplő négyzetméterérték között eltérés mutatkozott. Szentmiklósi Péter szerint abban az esetben, ha a lakásunk valós méretéhez képest eltérő adat szerepel az alapító okiratban, érdemes azt kijavíttatni. Ez hivatalosan az alapító okirat kiegészítését jelenti, ami jóval egyszerűbb procedúra, mint az alapító okirat módosítása.

K. D.