Kulcsszerepben a diagnosztika

Ma már az asztmások teljes életet élhetnek

Hogyan érintették az áprilisi változások az intézetet?
– Az egészségügyi reform kapcsán megszűnt az urológiai, a kardiológiai és a belgyógyászati osztály, és ötven tüdőgyógyászati aktív ágyat vontak el tőlünk. Ugyanakkor jelentősen nőtt a krónikus ágyak száma, a megszűnő Budai MÁV Kórház kapacitásának átvételével pedig kibővült a mellkassebészet, amely eddig is a legnagyobb volt az országban. A többi osztály változatlan formában működik tovább, így az intézmény a megmaradt ágyakkal képes ellátni a rábízott feladatokat.

Melyek ezek?
– Az intézet területi ellátási kötelezettsége Budapest jelentős részére kiterjed. Országos intézményként azonban bárhonnan fogadunk betegeket. Jelenleg az aktív és krónikus tüdőgyógyászati osztályokon, a mellkassebészeten és a járóbeteg-ellátás keretében végzünk gyógyító tevékenységet. Fő feladatunk a tüdőbetegek aktív, krónikus és műtéti ellátása, valamint a rehabilitáció. Az utóbbi évtizedekben fokozatosan csökkent a tbc-vel fertőzöttek száma, jelenleg országosan összesen közel kétezer beteget tartunk nyilván. Ma már több mint hatvan százalékban daganatos betegeket látunk el, rajtuk kívül jellemzően krónikus bronchitis, asztma, tüdőgyulladás, tüdőembólia miatt kerülnek hozzánk. Az onkológiai betegek komplex ellátásának érdekében a közelmúltban együttműködési szerződést kötöttünk az Országos Onkológiai Intézettel.

Hogyan határozzák meg a terápiát?
– Mivel a hozzánk kerülők egy része előzetes kivizsgálás nélkül, valamilyen panasszal érkezik, kulcsszerepet kap a diagnosztika. A hagyományos diagnosztikai eszközök mellett egy éve saját CT-berendezés működik az intézményben, nyár óta SPECT (izotóp)-vizsgálatra is lehetőség van. A közeljövőben áll munkába az új digitális röntgen, így elmondható, hogy képalkotás terén jól állunk. A Korányiban található az egyik legjobban felszerelt, egyben a legnagyobb forgalmat bonyolító bronchológiai vizsgáló, ahol a diagnosztika mellett terápiás beavatkozásokat is végzünk. A kezelés módjára mindig a diagnózis alapján készül javaslat, amelyet egy szakmai team határoz meg.

Említette, hogy járóbeteg-ellátás keretében is fogadják a betegeket. Az ambulanciákon milyen vizsgálatokra, kezelésekre van lehetőség?
– A pulmonológiai ambulancián többek között légzésfunkció-vizsgálatot, légúti allergológiai, valamint bronchoscopos vizsgálatokat végzünk. Emellett továbbra is működik az urológiai és a kardiológiai ambulancia. Régen nagyon sok asztmás feküdt a kórházakban, ma már ez szerencsére nincs így. A megfelelő terápia alkalmazása mellett járóbeteg-ellátás keretében is kezelhető a betegség. Az asztma egy folyamatosan változó megbetegedés, a benne szenvedőknek lehetnek olyan periódusaik, amikor teljesen normálisak a légzésfunkcióik. Az eredményes terápia kulcsa a megfelelő orvos–beteg kapcsolat. Ha ez megvan, a gyógyszerek szedése mellett az asztmások gyakorlatilag teljes életet élhetnek. Nem véletlen, hogy a jelenleg nyilvántartott közel kétszázezer asztmás beteg között több olimpiai bajnokot is találni.

A tüdőbetegségek kezelése mellett milyen egyéb tevékenységet végeznek?
– A Semmelweis Egyetem mellkassebészeti tanszéki csoportja működik az intézetben; idén vált kétségessé a pulmo nológiai tanszéki csoport jövője. Részt veszünk a graduális és posztgraduális orvosképzésben. Az oktatók gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül, szakmai elhivatottságból vállalták a feladatot. Jelenleg is működnek az intézet kutatólaboratóriumai, amelyekben a tüdőbetegségekkel kapcsolatos tudományos munkák folynak. Több európai kutatóintézettel közösen EU-s pályázati támogatást is sikerült elnyerni. A Korányi látja el a tüdő-transzplantáció hazai koordinációját, itt választjuk ki a beavatkozásra alkalmas betegeket. Bár a műtétet Bécsben végzik, a betegkövetés a mi feladatunk.

A gyógyító tevékenység színvonalának magtartása érdekében elengedhetetlen az eszközpark korszerűsítése, a tárgyi feltételek folyamatos javítása. Milyen fejlesztéseket terveznek a közeljövőben?
– Az intézet 1901-ben, a korszak követelményeinek megfelelően, pavilonrendszerben épült, ez a kialakítási forma azonban mára minden szempontból túlhaladottá vált. A majdnem hetven méter szintkülönbségű telken a tüdőbetegek nehezen mozognak, a pavilonok közötti szállítás is indokolatlan többletterhet jelent. A megoldás egy háromszázhatvan ágyas, modern központi tömb lenne, ahol az aktív ágyak mellett a diagnosztika kapna helyet, míg a megmaradó másik épületben a rehabilitáció, a hospice és a krónikus ellátás összpontosulna. A többi pavilont részben elbontatnánk, illetve új funkciót kapna. Jelenleg is folyik egy a mai kor követelményeinek minden téren megfelelő rehabilitációs osztály kialakítása, amely a remények szerint az eddigieknél is jobban szolgálja majd a betegek felépülését.

mm