Lelesz utca

Sorozatunkban azokat a felvidéki településeket mutatjuk be, amelyek névadói voltak hegyvidéki utcáknak, utaknak. Történelmi és földrajzi utazásunk következő állomása Leles.
Lelesz utca
A leleszi prépostság pecsétje
A kútvölgyi Lelesz utca 1940-ben kapta a nevét egy területrendezés alkalmával, amelynek során a Galgóczy utca régi nyomvonalának egy részét nevezték el erről a Zemplén megyei helységről. A rövid, de forgalmas utca a Hadik András utcát és a Felső Svábhegyi utat köti össze. Lelesz ma Szlovákiában fekszik, és Leles néven található meg a térképeken, közel mind a magyar, mind az ukrán határhoz.

A középkorban, III. Béla uralkodása alatt a premontrei szerzetesek kolostort alapítottak Leleszben. Ez a tatárjárás során elpusztult ugyan, de hamarosan újjáépítették. Sokáig hiteles helyként működött, amit mai fogalmaink szerint közjegyzői irodának neveznénk. A kolostort, amelyben a XIX. században főként oktatással foglalkoztak, a második világháborút követően államosították, de mára újra egyházi kézben van. Történetével kapcsolatban említést érdemel még, hogy miután a Pilisben megölték II. Endre feleségét, Gertrúdot, a király a halott felesége jobb kezét – amellyel védekezni próbált – a leleszi apátságban helyezte el.

A kolostor épületét egy meredek domboldal tetején találhatjuk meg, a falu határán kívül. Gótikus kápolnáját a közelmúltban tárták fel, s csodálatos XIV. századi freskókat, feliratokat találtak benne. Azonban turisták számára, sajnálatos módon, még nem látogatható. Leleszben számos más építészeti emléket is felfedezhetnek a Bodrogköz e területe iránt érdeklődők. Barokk stílusban épült magtár és más uradalmi épületek emlékeztetnek arra a korra, amikor a helység jól működő mezővárosként volt ismert. Itt található a Kárpát-medence talán egyetlen épen megmaradt gótikus kőhídja is, a Szent Gotthárd híd.

Az újkori történelem során gróf Széchenyi István látogatása volt Lelesz egyik legfontosabb eseménye. Széchenyi itt, a Bodrogköz legnépesebb településén alapította meg a Bodrogközi Tisza-szabályzó Társulatot.

1910-ben Lelesznek 1821, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt. 2001-re csökkent a magyarok aránya, de a szlovákok és a cigányok mellett még mindig több mint 75 százalékát adják az 1900 lakosnak.

Balázs Attila