Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Menedzserbetegség - néha be kell állni a boxba!

A rohanó, feszültségekkel terhelt élet következménye, hogy mindenféle olyat teszünk magunkkal, ami megbontja szervezetünk harmóniáját, egységét és ezáltal egészségét. Az üzletemberek hajszolt életmódja sokszor vezet az úgynevezett menedzser- vagy stresszbetegséghez.

Az, hogy a magas szintű igénybevételre hogyan reagál valaki, az alapkarakterétől függ. Egyrészt a genetikai öröksége, másrészt a korai szocializációja, azaz életének első hét éve befolyásolja. A szülők nevelése és viselkedése meghatározó mintaként szolgál a későbbi magas elvárás szintű helyzetekre - mondja dr. Tóth Zoltán pszichiáter főorvos. Ha valakinek szorongó az anyukája, és magas elvárás szintű az édesapja, hajlamos lesz a menedzserbetegségre, különösen, ha ezt még bűntudat és a "mindent meg akarok oldani" érzés is tetézi. Ezek egy idő után túl sokká válnak. A hozott érzékenysége és a feszültségtűrő képessége alapvetően meghatározza az üzletember kihívásokra adott reakcióit.

Egy menedzser túlélési képessége annál jobb, minél pontosabban ismeri fel az adott helyzetben választható megfelelő taktikát. Ha túlreagál egy helyzetet, a gyerekkorunkból mindannyiunk számára ismerős "verset nem tudó" lámpaláz tüneteit fedezheti fel magán: kiszárad a szája, dadog, hebeg-habog, elfehéredik, vagy éppen vérvörös lesz, remeg keze-lába, folyik róla a víz, a vérnyomása megemelkedik vagy leesik, elájul, hevesen ver a szíve és így tovább. Ezek olyan valós fiziológiai tények, amelyek nem valós támadási vagy menekülési helyzetben alakulnak ki, csupán annak gondolatára, például "nem sikerül ez vagy az". Az igazán jó képességű menedzsernek jó gyerekszobája volt, ő a helyén tudja kezelni az érzéseit és a problémákat is, nem nagyítja fel, de nem is bagetellizálja el azokat.

Az emberi szervezetet szokták a számítógéphez hasonlítani, a test a hardver, az agy a szoftver. A winchesteren pedig a gyerekkori emléknyomok tárolódtak, amelyek a támadási vagy menekülési viselkedésformára hajlamosítanak.

Sok menedzser hiperkompen zál is, mondja dr. Tóth Zoltán, azaz meg akarja mutatni, hogy "nagyobb és több leszek, mint az apám", vagy "nő létemre vagyok olyan okos, erős, mint egy férfi". A legnehezebb a mai menedzserek számára, hogy általában az intim szférájukban vezetik le a sok elfojtott indulatot, érzelmet, amelyeknek valahol bizony ki kell jönniük - emeli ki a pszichiáter főorvos. Ilyenkor esténként és hétvégenként a tévé előtti sörözés tűnik megoldásnak, a család minden tagja egyedül, a saját szobájában szenved a társas magánytól.

Sok esetben alkohollal, különféle ajzó- vagy nyugtatószerekkel próbálják átmosni az agyukat, kiutat keresni a helyzetből. A hangsúly a helyzet kezelhetőségén, avagy éppen kezelhetetlenségén van - mondja dr. Tóth Zoltán, mert akkor jön elő a betegség, ha az elvárások meghaladják a menedzser képességeit, figyelmét, kontrollvesztetté válik, nem tud se támadni, se menekülni. Ez általában egy, a normálistól eltérő, sokszor övön aluli érzelmi eset, például magánéleti csapás hatására következik be, és az üzletember széteséséhez vezet. A menedzser sok munkáját, távollétét megunó, lázadó, esetleg elváló feleség lehet az utolsó csepp a stresszes ember poharában: öszszeomlik, menedzserbeteg lesz.

Azért is nehéz ez, mert a magyar mentalitás szerint a lelki betegség a gyengeség jele, és ha a férfi érzi, hogy valami nincs rendben, elmegy belgyógyászhoz, ha szúr a szíve, neurológushoz, ha látászavarai vannak, gasztro enterológushoz, ha soknak érzi a savát, és arra nem gondol, hogy ezeknek mind közük lehet a megterheléshez. Hiszen a szellemi megterheléstől csak nem lesz az embernek porckorongsérve!

Pedig igen! Az ilyen esetekben elvégzett szűrés után különféle gyógyszereket kap: szívritmusszabályozót, mert úgy tűnik, a szíve nehezen bírja a túlterhelést, vérnyomáscsökkentőt, izomlazítót, altatót stb. A hardvert kezelik, pedig a szoftverben van a hiba; az alapbaj nem derül ki. Olyan helyre kellene elmenni ilyenkor, ahol összességében tudják vizsgálni az embert. A legokosabb, legképzettebb menedzsernek is szüksége lehet az indulati problémák, az indulatkezelési zavarok megoldásához egy külső szakember segítségére, aki megmondja, mire van szüksége ahhoz, hogy újra a régi színvonalon tudja végezni a dolgát, és élvezze az életét.

Fontos lenne, hogy minden menedzser tudja, mikor kell lassítani, még akkor is, ha nagyok az elvárások! Az autóversenyzők is beállnak időnként a boxba, hiszen kisebb a veszteség, mint ha az utolsó kanyart nem tudnák bevenni. A magyar menedzserek meg roncsderbiznek: addig hajtanak padlógázzal, amíg szétesik az "autó", ahelyett, hogy folyamatosan szervizbe adnák, ahogy a Forma-1-es pilóták is teszik.

Világszerte egyre gyakoribb, hogy irodaházat nem építenek fitnesz terem nélkül, mert tudják, hogy negyedóra kardiofitnesz - természetesen előzetes orvosi vizsgálat után, fokozatosan felépítve - endorfint, boldogsághormont termel, ami segíti a szétesés megelőzését. Sajnos egy magyar menedzser többet költ és jobban figyel az autójára, mint az egészségére.

Már egy családi, baráti wellness- hétvége is segíthet a menedzserbetegség megelőzésében, de ha ott is az óráját és a telefonját nézegeti az üzletember, akkor baj van - mondja dr. Tóth Zoltán. És ahogy a legjobb autókat is időnként ellenőriztetjük, el kell mennünk orvoshoz is. Hiszen az ember egészsége, élete márkásabb és többet ér bármilyen autónál!