Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Oltással a méhnyakrák ellen

Mostanában sokszor és sokfélét hallunk arról a bizonyos HPV-ről. Sokan megijednek, amikor a nőgyógyászuk a rákszűrés eredményével a kezében mondja ki ezt a három betűt. Az ijedtség és a félelem elkerülése érdekében jó, ha tudjuk, miről is van szó!

A HPV a Human Papillóma Vírus rövidítése. Kutatások igazolják, hogy ennek a vírusnak és bizonyos daganatos elváltozásoknak közük van egymáshoz, nem is akármilyen: ok-okozati összefüggést mutattak ki a tudósok. Olyan, a világon nagyon elterjedt vírusról van szó, amely szexuális úton terjed. Sok fajtája létezik (több mint száz), nőgyógyászati problémát azonban csak az úgynevezett onkogén, azaz daganatkeltő törzsek okoznak. Ez több mint tíz HPV vírusfajta. Riasztó adat, hogy az összes daganatos megbetegedés hat, a nőgyógyászati daganatok közül a méhnyakrák kialakulásának 99 százalékát a HPV vírus okozza. A méhnyak rákon kívül a végbél, a hüvely és a szeméremtest rosszindulatú daganataiban is nagy százalékban ez a vírus fordul elő.

A daganatkeltő vírusok lehetnek alacsony és súlyos kockázatúak. Az előbbiek a szeméremtest és a hüvely szemölcsös elváltozásait, a magas kockázatú vírusok a méhnyak daganatait okozzák. Félelmetes adat az is, hogy Magyarországon napjainkban évente közel 1200 új méhnyakrákos beteget regisztrálnak, közülük majdnem 500 nő meg is hal.

A HPV ellen nincs gyógyszer, de már létezik egy olyan védőoltás, amely védettséget ad az onkogén (rákkeltő) HPV vírus négy típusa ellen. Ezeken kívül a vírus egyéb típusai okozhatnak méhnyakrákot, de a leggyakoribb bűnös (a 16-os törzs) ellen véd az oltás. Az injekció a 9-26 éves korosztály védettségének kialakítására használható. Gyógyszergyári előrejelzések szerint a közeljövőben megjelenik a 26 év felettiek immunitását biztosító készítmény is.

A három oltásból álló sorozatot fél éven belül kell beadni, ez idő alatt alakul ki az immunizáció. Egy oltás ára 30 ezer forint, a teljes védettség tehát közel 100 ezer forintjába kerül a fiatal nőnek. Sajnos, a társadalombiztosítás nem támogatja ezt az óriási jelentőségű oltást - mondja dr. Varsányi Hajnalka, a Telki Kórház orvos igazgatója. Ennek a nemzőképes korosztálynak a védelmével tíztizenöt év múlva eltűnhetne a méhnyakrák, ez pedig népesedéspolitikai érdeke is lenne az országnak. A többi vírustörzs elleni védőoltással az évi ötszázas halálozási arány is lényegesen csökkenhetne.

Azért is nagy a jelentősége a készítménynek, mert ez egy igazi megelőzés, kézzelfogható, nem pedig a "ne dohányozz", "ne szexelj" típusú kampányokra épít. A jövő megoldása mindenképpen az, hogy a lányokat a szexuális élet megkezdése, vagyis a vírus fertőzésének lehetősége előtt immunizálják - hangsúlyozza dr. Varsányi Hajnalka. A vakcinát előállító gyár és a Telki Kórház tervei szerint a közeljövőben egy oltóállomás létesül Telkiben, amely segíti a betegek rendszeres ellenőrzését, számítógépes nyomon követését is.

A HPV fertőzése ellen az óvszer nem ad teljes védettséget. Minél sűrűbben vált valaki partnert, annál nagyobb a fertőzés veszélye, a férfiak ugyanis szállítják a vírust. A kutatók a férfiak esetében is találtak összefüggést a hímvessző rosszindulatú daganatai és a vírus között. Lényegesen ritkább a megbetegedések gyakorisága, de célszerű lenne a fiúk védőoltása is. A szemölcsképző vírustípus számukra is kellemetlen panaszokat okozhat.

Az egészséges női szervezet, azaz a nők kilencven százaléka nagyjából két év alatt megbirkózik a HPV vírussal. Azok a nők veszélyeztetettek, akiknek a szervezete nem győzi le a fertőzést, és két év múlva is megtalálhatók bennük a vírusok. Az ilyen nőket figyelni kell, rendszeresen, azaz félévente szűrni, hiszen a vírus eleinte nem okoz tüneteket, de megfertőzi a sejteket, beépül azok állományába. A méhnyakrák tíz-tizenöt év múlva fejlődik csak ki, de a rákot megelőző állapotban is be lehet avatkozni - például megoperálni a méhszájat. Ezért fontos a rendszeres nőgyógyászati rákszűrés, mert az időben észrevett elváltozás kezelhető.

Barabás Juli és Járay Mari