Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Régi képeslapok nyomában

Még pár évvel ezelőtt is szinte versenyeztek egymással cégek, barátok, rokonok, ki küld szebb karácsonyi lapot a másiknak. Bár sokan választják ma is az ünnepi jókívánságok e formáját, azért lassan-lassan végleg tért hódít az e-mail, az SMS. De tény, hogy a képeslapok történetében a karácsony mindig kiemelt alkalom volt e kedves szokás gyakorlására.

Angliában a 18. század végén már népszerűnek számítottak az ünnepnek megfelelő rajzokkal díszített karácsonyi üdvözlőkártyák, de ezeket eleinte zárt borítékban küldték. A tömegméretekben gyártott képeslapok elterjedését a hivatalos postai levelezőlap bevezetése előzte meg. Elsőként a Monarchiában vetődött fel az ötlete ennek a nyílt levelezési formának 1865-ben, de eleinte úgy vélték, hogy ez sértené a levéltitok alkotmányos biztosítását. Pár évvel később azonban egy kutatás rávilágított arra, hogy a levelek egyharmada csak rövid közlést tartalmaz (születésnapi, névnapi, karácsonyi jókívánságokat), amiben egyrészt semmiféle titok nincs, másrészt fölösleges drága levélpapírra írni, borítékba zárni.

A világon először Bécsben nyomtattak egyszerű postai levelezőlapot, 1869-ben. A címzés még egy egész oldalt elfoglalt, de már akkor is igény mutatkozott az alkalomra szánt lapok díszítésére. Eleinte ezeket az ügyesebb kezű feladók maguk kezdték rajzaikkal illusztrálni, majd amikor 1870-ben már Németországban és Angliában is elterjedt, megjelentek bélyegnagyságú, apró illusztrációk az írásra szánt üres felületen.

Ahogy a 19. század második felében már kiépültek Európa és Magyarország főbb vasútvonalai, a bővülő középosztály életmódjának szerves részévé vált a nyaralás. Az írni-olvasni tudók számának emelkedése úgyszintén további lendületet adott a képeslapok gyors elterjedésének. 1896-ig Magyarországot főleg német és osztrák kiadók látták el képes levelezőlapokkal. A hazai képeslapkiadás tehát a millennium évében indult, s ennek alkalmából a magyar királyi posta külön képeslapsorozatot jelentetett meg.

Képzőművészek megélhetésük kiegészítéseként választották e periférikus művészeti formát. Kivételes az első világháborúban harcoló Ócsvár Rezső esete, aki szerető családjának és később bajtársai családjainak készített szép rajzokat a barakk mindennapjairól, vagy megörökített egy-egy szolgálata közben látott várost.

Magyarország legnagyobb képeslap-kollekciója (egymillió darab) Szerencsen, a Zempléni Múzeumban található. E gyűjtemény megbecsült darabjai a karácsonyi képeslapok.

Burucs Tímea