Sárgabarack, az örmény alma

A sárgabarack a nyár első felének talán leghívogatóbb, legzamatosabb gyümölcse. Amellett, hogy sok finomság alapja, a gyógyászatban is "erős versenyzőnek" számít.

Kivételesen magas az A-vitamintartalma, tíz deka barackban 0,2-10 mg karotin (A-provitamin) található. (Csupán zárójelben: az A-vitamin legfontosabb forrásai az első helyen álló sárgarépán kívül a máj, a tengeri hal, a tej- és tejtermékek, a margarin, a tojássárgája, a saláta, a petrezselyem, a paraj, a sütőtök, a sárgadinnye, a kelkáposzta, a pirospaprika, valamint a paradicsom.)

A sárgabarack nagy valószínűséggel Közép-Ázsiából származik, onnan való a 6000 éves lelet: egy elszenesedett barackmag. Ezen a vidéken nemcsak a fáról szedték le a vadbarackot, hanem nagy területen termesztették is. Gyorsan elterjedt, Kínában már Kr. e. 3000 évvel ismerték, és hamarosan az egész világon kedvelt gyümölccsé vált. A görögök a Kr. e. IV. században, Nagy Sándor hadjárata idején fogyasztottak kajszibarackot, és nem telik bele ötven év, amikor Th eophrasztosz már Hellászban termő barackfákról beszél.

Később a rómaiak, mint annyi mindent, átvették a görögöktől, Lucullus, az ínyenc hadvezér az örmények elleni háborúból zsákmányként vitte haza az édes gyümölcsöt. Nem csoda, ha Plinius "örmény alma" néven említi. Innen már rövid volt az útja a kontinensre, s az európai hódításoknak köszönhetően Amerika, Dél-Afrika, mi több, Ausztrália is megízlelhette. Hazánkban egy óbudai múmiasírból előkerült barackmag tanúsítja, hogy a honfoglaló magyarok már kóstolhatták a jóízű, de még kicsiny, sárga gömböt. A török hódoltság alatt kísérletezték ki mai változatát.

Régóta ismerjük a bélrenyheségre gyakorolt jótékony hatását. Úgy tartja a néporvoslás, hogy jót tesz a szívnek, a véredényeknek, sőt, tekinthetjük akár a hosszú élet forrásának. Magját szívizom-erősítőként tartják számon, s újabban rákmegelőzésre és légzőszervi megbetegedések gyógyítására is hatásos. Magas A-elővitamin-tartalmán kívül magnéziumsókat is rejt magában. Béta-karotinja főleg bizonyos bőrrákfajták és a dohányzás következtében kialakult tüdőrák megakadályozásában tölt be jelentős szerepet. Ám jó, ha tudjuk: túl sokat ne együnk, különösen gyermekkorban, e csemegéből, mivel a benne lévő amigdalin egyfajta ciánvegyület!

Sárgabarack az örmény alma
KAJSZIS CSILLAG
Hagyjunk felengedni szobahőmérsékleten egy csomag mélyhűtött vajas leveles tésztát (ez általában 50 deka). Közben hámozzunk meg 5 szem még keményebb, de azért érett sárgabarackot. Vágjuk félbe, szedjük ki a magját, s tegyük félre. Keverjünk össze 10 deka sárgabacklekvárt 8 deka darált dióbéllel és ugyanennyi kristálycukorral. Kissé meg is fűszerezhetjük egy csapott mokkáskanálnyi őrölt szegfűszeggel, majd az egészet kanállal a barackok üregébe púpozzuk.
A tésztát enyhén lisztezett gyúródeszkán kb. 24x36 centis téglalappá kinyújtjuk, ha nehezen megy, a tetejét is meglisztezhetjük. Derelyevágóval vagy késsel kb. 12x12 centis négyzeteket szabunk, mindegyiknek a közepére, töltelékkel lefelé, egy-egy fél barackot borítunk. A tészta csücskeit a közepe irányába, egészen a barackig bevágjuk, egy felvert tojással megkenjük, majd minden másodikat ráhajtjuk a gyümölcsre – így lesz csillag formája.
Egymás mellé sorakoztatjuk egy tepsiben, amelyet nem érdemes kivajazni, hiszen a tészta egyébként is vajas. A tetejüket is lekenjük a tojással, s végül előmelegített sütőben, nagy lánggal, szűk 20 percig ropogósra sütjük. Tálaláskor körbekenhetjük forró baracklekvárral, meghinthetjük porcukorral.

Járay Mari