Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Soha ne mondd, hogy késő

„Nézz jól körül: az ablakfa törött, / a padláson sok bagoly, denevér. / Lantodra válaszul csak a tücsök / Cirpel. Búmat okolni kell-e még?”

Olvassák el a fenti versszakot. Találomra választottuk ki egy frissen megjelent verseskötetből, amelynek műfordítója kerületünk egyik rangidős lakója, a 85 éves dr. Rácz Elemérné, született König-Király Ágota. Nehéz elhinni, hogy Ágota néni életében először pontosan egy évvel ezelőtt próbálkozott műfordítással!

Soha ne mondd...
Az idézett sorokat másfél évszázada vetette papírra Elizabeth Barrett-Browning, a nagy angol költő, Robert Browning felesége, mégpedig ó-angolul! Viktória királynő illedelmes Britanniájában ez volt az egyetlen módja annak, hogy a felső körökben forgolódó hölgy verssorokba szedhesse gondolatait az érzéseiről, a szerelemről. Barrett-Browning Olaszországban, házassága első éveiben írta a negyvennégy portugál szonettet, „a legszebb szerelmi szonetteket Shakespeare óta”. A kor prűd szellemi mércéje miatt a költőnő portugál művek fordításaként merte csak kiadni a verseket, innen származik a gyűjtemény félreérthető címe.

Ágota néni – aki hatvanegy éve megszakítás nélkül él ugyanabban a Pagony utcai lakásban – 2005 karácsonyán kapta ajándékba a kötetet felnőtt lányaitól, „kis” Ágotától és Jolántól. A németül, franciául és angolul folyékonyan író, olvasó és beszélő nyugdíjas anyuka saját szórakoztatására kezdte fordítgatni a szonetteket, mintegy szellemi kihívásként, szembeszállva a múló idővel, a test elöregedésével.

A szélesebb család egyik tagja, aki történetesen könyvkiadással foglalkozik, elolvasta valamelyik frissen befejezett fordítást. Anynyira tetszett neki, hogy azon nyomban elhatározta, könyvformában kiadja a Portugál szonettek magyarra ültetésének König-Király Ágota-féle változatát. Így született meg negyvennégy hét alatt a hasonló számú szonettet bemutató kötet, amely novemberben kerül forgalomba a hazai könyvpiacon.

– Ez az én hattyúdalom – mondja Ágota néni. – Talán másoknak furcsa arra gondolni, hogy valakinek az első napvilágot látott műve egyben az utolsó is. Ám én tudatosan teszem ezt. Jó érzéssel tölt el, hogy a családdal, a gyerekekkel, unokákkal, dédunokákkal eltöltött hosszú évek után valamit le tudtam tenni az asztalra.

Az élet nem bánt kesztyűs kézzel annak idején a fiatal König-Király Ágotával. Egyheti házasság után, 1944-ben férjét – aki kilenc évig udvarolt neki, mielőtt megkérte a kezét – a frontra vitték, ahonnét sohasem tért viszsza. Második férjének, akivel a Balatonon találkozott, csupán huszonnégy órára volt szüksége a leánykéréshez. Dr. Rácz Elemér diplomás mérnökként dolgozott, repülőgépek technikai problémáival foglalkozott. Szüksége volt szakirodalmi fordításokra, amelyek nagy részét a felesége készítette el. E munkákból ered Ágota néni érzéke a műfajhoz.

– Műszaki fordítások voltak, tele mérnöki szakszavakkal, a végeredmény semmiképpen sem volt műfordításnak nevezhető – mondja Ágota néni. – Mégis, a mag el volt vetve. A szép iránti érzékemmel megtermékenyítve szunnyadt, míg el nem érkezett a megfelelő pillanat.

Soha ne mondd...
K. Pintér Tamás rajza a könyvből
Hogy szellemileg frissen tartsa magát, Ágota néni a külföldi televíziók programjait nézi. Kedvenc állomása egy francia adó, amely rendszeresen műsorára tűz kulturális vetélkedőket. Négy nyelven, eredetiben olvassa a világirodalom remekműveit, csak legvégső esetben használ szótárt. 

– Amikor egy ismeretlen kifejezés többször is előfordul, a szöveg környezetéből rakom össze a jelentését. Ez esetben pontosabban megértem, mit takar a szó értelme, mintha szótárból szedtem volna ki a magyar jelentését.

Kedvenc idegen nyelve az angol. Szellemes, rövid és találó kifejezések sorozatából álló mondatok jellemzik, mondja Ágota néni. Ezért is döntött a Portugál szonettek fordítása mellett a múlt évben. Eleinte kifogott rajta néhány kihalt szó és kifejezés. De minél tovább olvasta az angol költőnő szövegét, annál inkább érezte, mit szándékozott mondani. A magyarra átültetés legnagyobb problémája az egytagú angol szavak helyettesítése volt. Ugyanannak a kifejezésnek a magyarban háromnégytagú szavak felelnek meg. A hozzájuk tartozó sorokat kellett „zanzásítani”. Második nehézségként a speciális, a-b, b-a, a-b, b-a, c-d, c-d, c-d rímképletek hű visszaadása jelentkezett.

– Nehéz munka volt, de megérte! – mondja. – Megtisztelő, hacsak egy homokszemnyit is, hogy némelyik szonettet Babits és hozzá mérhető nagyságok is lefordították előttem.

Kis Antal, a kiadó írta a fülszövegben: „A kötetet kézbe véve ajánlott kinyitni egy palack villányi ’portugált’ is, hogy a lélek szárnyra kapjon, és kirepüljön a maga-rakta vastag falak közül.”

Úgy legyen.

Somo