A szem betegségeiről – szemellenző nélkül

A Telki Kórházban leggyakrabban végzett szemészeti beavatkozás a szürkehályog-műtét. Az emberi szemlencse az évek folyamán sárgulni, szürkülni kezd, ami egy idő után nagyfokú látásromlást eredményez. Először csak kis káprázást észlelünk, aztán fokozatosan romlik a látásunk. A szürke hályog csak műtéttel gyógyítható. A legkorszerűbb eljárás az úgynevezett "phacoemulsifikáció", amikor ultrahangkészülék segítségével egy nagyon kis seben keresztül eltávolítják a szivárványhártya mögött található elszürkült szemlencsét.

Mivel a szemlencsének fontos feladata van, műlencsével pótolják az elhasználtat – mondja dr. Fachmann Katrin szemész főorvos. Ma már olyan korszerű műlencsék léteznek, amelyeket félbehajtva, nagyon kis seben keresztül lehet beültetni. Sőt olyanok is vannak, amelyek közelre és távolra is éles képet biztosítanak, ami lehetővé teszi, hogy egyáltalán nem kell szemüveget használnia a gyógyult betegnek. A műtéteket helyi érzéstelenítéssel végzik, általában csak cseppeket kap a beteg, és körülbelül 15-20 percet vesz igénybe a beavatkozás. A műtét után nem kell ágyban feküdni, különösebben vigyázni a szemre, néhány nap múlva vissza lehet térni a mindennapi életbe, munkába, mert a pici seb hamar összeforr.

Gyakori szembetegség a zöld hályog is, amelyet sokszor összetévesztenek a szürke hályoggal. A zöld hályog esetében leggyakrabban magas szemnyomás okozta idegrostpusztulás következik be, ami látótérszűkűléssel jár. Ez a betegség azért veszélyes, mert nem okoz panaszt, csak szűréssel fedezhető fel. Negyven év felett javasolt a rendszeres szemészeti vizsgálat, szemnyomásmérés. A zöld hályog típusának felismerése után cseppekkel vagy más terápiával kezelik a szemet. A cseppentést valószínűleg soha többé nem lehet elhagyni, rendszeres ellenőrzés, szemnyomásmérés, valamint a látótér vizsgálata is szükséges a szem állapotának nyomon követéséhez.

Pszichés problémát is okozó, gyakori szembetegség a kancsalság. Fontos, hogy időben, méghozzá egész kisgyermekkorban kell kezelni, mert csak ekkor lehet elérni, hogy mindkét szem megtanuljon látni. Pupillatágításos vizsgálattal megállapítja a szemész, kell-e szemüveg, illetve szükséges-e az egyik szem letakarása. Ha mindkét szem látásélessége megfelelő, és szemüvegben is kancsalít a gyerek, meg kell operálni a beteg szemet, lehetőleg párhuzamosra kell húzni a két szem tengelyét. Ez nagyon fontos mozzanat, mert csak így tud kialakulni a kétszemes együttlátás, és csak ekkor valószínűsíthető, hogy később nem kezd újból kancsalítani a gyerek. Felnőttkorban is gyakran végzik ezt a műtétet, de ilyenkor már csak esztétikai megfontolásból. A kétszemes együttlátás gyerekkorban alakul ki, és a már kialakult tompalátást sem tudják gyógyítani a felnőttkorban végzett műtéttel – emlékeztet dr. Fachmann Katrin.

Rendszeres szemvizsgálat szükséges a cukorbetegeknek is. Sajnos a cukorbetegség okozta szemészeti elváltozás az egyik fő oka a vakságnak. Jól kezelt betegeknél a szemészeti elváltozások késleltethetők. Ha már szemfenéki elváltozások alakultak ki, gyógyszerrel, speciális lézerkezeléssel a látásromlást lehet késleltetni. A már elromlott látást viszszahozni azonban nem tudjuk – figyelmeztet a szemész főorvos. Ha nincs szemfenéki elváltozás, évenkénti ellenőrzés javasolt, ha már van, negyedévenkénti vizsgálat szükséges.

Érdemes mindenféle furcsa panaszokkal felkeresni a szemészt, mert a szemüveg hiánya vagy egy allergiás panasz is súlyos szemészeti problémákhoz vezethet. Alapos vizsgálat során pedig sok elváltozásra idejében fény derülhet. A képernyő előtt történő munkavégzésről sokan azt hiszik, hogy rontja a szemüket, de dr. Fachmann Katrin szerint ez nem így van, a korszerű monitorok nem károsítják a szemet. Természetes, ha az ember egy helyben ül, és egy távolságba mered, jobban erőlködnek a szemizmok, a szem emiatt jobban kifárad, esetleg kiderülhetnek fénytörési hibái, amelyeket szemüveggel lehet orvosolni.

Mindenesetre célszerű megfogadni azt a tanácsot, hogy 50 perc munka után 10 perc szemszünetet érdemes tartani, amikor fel kell állni, távolra meredni, a szemet mozgatni, tornáztatni. Kimutatták, hogy a képernyő előtt hétszer kevesebbet pislogunk, emiatt kiszáradhat az ember szeme. Ha nem történik megfelelő számú pislogás, a szemhéjak nem tudják eloszlatni a szemhéjszélben képződött olaj- és zsírréteget, ezáltal gyorsabban párolog a könny a szemből, aminek égés, piros szem, fokozott könnyezés lehet a következménye. Törekedni kell megfelelő számú pislogásra, de párásíthatjuk a levegőt a környezetünkben például virágokkal, akváriummal is.

Kerüljük az érszűkítő hatású szemcseppek tartós használatát, mert pillanatnyilag fehérítik ugyan a szemet, de ha az hozzászokik az érszűkítőhöz, és "nem kapja meg az adagot", sokkal pirosabb lesz, mint előtte. Inkább a kifejezetten a számítógéphez kifejlesztett műkönnyet használjuk – javasolja a szemész főorvos.

A szemlencse alkalmazkodásának csökkenése miatt általában 40-45 éves kortól kell olvasószemüveget használni, amelynek erőssége körülbelül háromévenként fél dioptriával nő. Ezt sokan romlásnak érzik, de ez sajnos szervezetünk biológiai öregedésének jele. Ha már távolabbra kell tartani az olvasnivalót, ha már nem "elég hosszú" a kezünk, akkor időszerű a szemüvegcsere.

Tornáztassuk, pihentessük!

Dr. Bates amerikai szemorvos szerint sok esetben hatásos lehet a szemtorna. Naponta – először csak néhány percig – szemüveg nélkül, a korábbiaknál sűrűbben pislogva, aprólékosan vegyük szemügyre környezetünket. Később részletesen, mindkét szemünkkel nézve pásztázzuk végig tévénézés közben a képernyő minden eseményét. Pislogjunk és pislogjunk! Az utcán, a metróban is vegyünk szemügyre mindig minden kis zugot. Olvasásnál pislogva nézzük a szöveget!

A szemeltakarás a keringés megváltozásával összefüggésbe hozható szemproblémáknál – hályogok, retinakárosodás –, szemtengelyferdülésnél lehet hatásos. Természetesen nemcsak a látás problémái esetén lehet szükség ilyen relaxálásra, fáradtság esetén is jót tehet. Fordított V alakban helyezzük szemünkre mindkét tenyerünket úgy, hogy minden fényt kizárjunk. Ujjaink az orrunk felett egymáson nyugodjanak a homlokon, míg a tenyerek alsó része az arccsonton helyezkedjen el. A szemünk csukva legyen, a szemgolyót ne érintsük meg. Maradjunk így, miközben lassan megnyugszunk. Öt-tíz perc elteltével lassan húzzuk le kezünket, és nézzünk körül.

(Forrás: www.szemtorna.hu)

A szem tréfái?

Farkasvakság
A farkasvakság olyan, általában örökletes betegség, ami nem feltétlenül derül ki gyermekkorban. Legtöbbször fiatal felnőttek először szürkületben észlelik, hogy nem jól látnak. Később egyre szűkül a látótér, és úgynevezett csőlátás alakul ki. A beszűkült látómezőben a beteg élesnek látja a képet, mégis alig tud közlekedni. Rossz hír: ennek a betegségnek nincs gyógymódja, meg kell tanulni vele élni.

Színtévesztés
A színtévesztő ideghártyájában az egyik csap rosszul működik. Ez többnyire azt jelenti, hogy az általa érzékelt színtartományban nem kellően érzékeny, vagy eltolódik valamelyik másik csap színtartománya felé, így egy szín érzékelése kiesik. Leggyakrabban a zöld, illetve a sárga receptorok hibája, vagy teljes hiánya fordul elő. A leggyakoribb hiba az, amikor a vörös érzékelésére hivatott csapocska színtartománya a zöld felé tolódik, vagy a zöld érzékelésére hivatott receptorok érzékenységi görbéje a kék vagy vörös tartomány felé csúszik el. A színvak ember ideghártyájából egyszerűen hiányzik az egyik csapocska.
A színtévesztés magát a színtévesztő embert zavarja a legkevésbé. Mivel veleszületett állapot, és a látásélességet nem befolyásolja, a színtévesztő gyermek nem jelez panaszt. A színérzékelés zavara a pályaválasztás időszakában lehet fontos, mert bizonyos szakmákban – például villanyszerelő, elektronikai műszerész, szakács, cukrász, hivatásos autóvezető – nem dolgozhatnak színtévesztők. Nem igényel különösebb kezelést, de fontos tudni róla, nehogy veszélyes helyzetbe kerüljön, aki más színt lát.