Új síremlék Hofi Gézának
Ez év júliusában ismeretlenek ellopták a Farkasréti temetőből az Asszonyi Tamás Munkácsy- díjas szobrászművész tervei alapján készült Hofi Géza-síremlék egyes részeit: a babérkoszorút, a bakancsot és a palástot formáló bronz díszítőelemeket (Kunos Mihály Vilmos öntőmester munkáit). A palást és a babérkoszorú pótlására a Budapesti Temetkezési Intézetnek és az alapanyagot biztosító Renaissance Kőfaragó Zrt.-nek köszönhetően kerülhetett sor. A további rongálások megelőzése érdekében az eredeti sírhely munkáiból is részt vállaló Fáskerti István kőszobrász süttői márványból faragta ki a hiányzó díszeket, a bakancsot azonban egyelőre nem helyezték vissza.
Hofi Géza, eredeti nevén Hoffmann Géza 1936. július 2-án Budapesten született, első színpadi tapasztalatait, még gimnazistaként, a kőbányai téglagyár Jászai András által vezetett színjátszó körében szerezte. Miután háromszor is sikertelenül felvételizett a Színművészeti Főiskolára, a kőbányai porcelán- és téglagyárban dolgozott. 1960-ban végzett a Rózsahegyi Színiiskolában, majd még ebben az évben Szendrő József a debreceni Csokonai Színházhoz szerződtette, 1963-tól azonban már az országot járta paródiáival. A Magyar Rádió 1968-as szilveszteri műsorában elhangzott táncdalfesztivál-paródiája hozta meg számára az igazi sikert. A következő évben már a Mikroszkóp Színpadon dolgozott, egészen 1982-ig volt tagja a társulatnak. 1983-ban került a Madách Színházhoz, itt mutatta be Hofélia című önálló estjét, amelyet ötszázszor vitt színre. Ennél is több előadást élt meg az Élelem bére című műsora, amelyet először 1987-ben láthatott a közönség. Első nagylemeze 1971-ben jelent meg, nevéhez összesen hat aranylemez fűződik. Kétszeres Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, munkásságát 1998 -ban Kossuth-díjjal ismerték el. Hatvanadik születésnapján, 1996- ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, 2002-ben Pro Cultura Urbis-díjjal jutalmazták.
 |
| Hofi síremléke |