Válogatósak lettünk

A szelektív hulladékgyűjtés ma már nem az "irigyelt" nyugat kiváltsága. Nekünk sem kell komoly erőfeszítéseket tenni a hulladékudvarok és MÉH-átvevők felkutatásában, hiszen a háztartásokban keletkező szemét jelentős részét könnyen a szelektív hulladékgyűjtésre kihelyezett konténerekbe juttathatjuk.

Furcsa dolog, hogy évek óta együtt élünk a színes konténerekkel, és még mindig nincs magyar nevük. Szelektívnek mondjuk, ami – valljuk be – nem hangzik túl jól. Az adaptálás legsikeresebb kísérlete a hulladéksziget, ami találó, csak pont a szelektivitást nem tartalmazza. Nyelvünk gazdagabb annál, hogy belenyugodjunk a helyzetbe. Talán egyszer kiír a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKf.) egy pályázatot a színes konténerek elnevezésére...

Válogatósak lettünk
Sokszor mellé is megy...

FEGYELMEZETTEN TÖLTÜNK
Ami azonban a névnél sokkal fontosabb: maga a tartalom. A konténereket ugyanis mi, fővárosi lakosok töltjük meg, nem is akárhogyan. A 2003. év végén kihelyezett első szigetekkel még csak ismerkedtünk, de 2005-re a lakosság megszokta és megszerette a hulladékgyűjtés e környezetés emberbarát módját. A konténerekbe dobott szemét mennyisége már 2005-ben meghaladta a 10 ezer tonnát, s 2006-ra ez az érték – a szigetek számának változása nélkül – 60%-os növekedést mutatva 16 ezer tonna fölé kúszott.

Ennél is nagyobb eredmény, hogy a konténerekbe dobott hulladék válogatásában már a lakosság is nagyon következetes és fegyelmezett. Az utóválogatás során a vállalat munkatársainak mindössze 4-5%-ot kellett oda nem illőnek ítélni és kiválogatni. A 2005-ös 4,6%-kal – és a következő évi még fi gyelemreméltóbb eredménnyel – nyugodtan állíthatjuk, hogy leköröztük a nagyobb hagyományokkal rendelkező országokat. A pedáns Ausztriában és Németországban is örülnének ezeknek az értékeknek, hiszen ott a válogatásnál bő kétszer ennyi a hulladék közé nem való szemét mennyisége.

A mutatós adatok a szigetek látogatóinak elhivatottságát jelzik; nálunk a szelektív gyűjtés tényleg a környezettudatosság, a tenni akarás és talán a "korral haladás" megnyilvánulása. A hulladékkezelési szokásaink evolúciójának következő lépése a szigetek környezetének tisztán tartása lehet. Ma még sajnos sokszor látni a konténereket körbebástyázó hulladékhegyeket, amelyeknek nem a szigetek mellett, hanem a kukákban lenne a helyük.

MI LESZ BELŐLE?
Az egyik internetes portál munkatársai utánajártak a szóbeszédnek, és követték a szelektív szemét útját a tartályoktól a feldolgozóig. Tapasztalataik szerint egyáltalán nem igaz, hogy végül a különböző hulladékokat összeöntik. Az eff éle pletyka csak a lustaságból táplálkozó lázadozó lelkiismeretünk elhallgattatására jó. A konténerek tartalmát még akkor is elkülönítve szállítja el az FKf., ha kívülről egyterűnek tűnő járműbe ürítik azokat. A válogatás során szintén megmarad a fajták elkülönítése, hiszen csak így juthat végül az üveg az üvegfeldolgozóba, így lehet a pillepalackokból fekvőrendőr vagy nyersanyagként értékes és keresett exportcikk, a papírból újra papír, a fémdobozból olvasztott alapanyag.

Az FKf. lakossági hulladékgyűjtő udvarokat is működtet, amelyek a szigeteknél szélesebb körben fogadják a veszélyes és szelektíven gyűjtött hulladékot. Itt leadhatók a használt sütőzsír, a fáradt olaj, az elem, az akkumulátor, a kilapított Tetra Pak doboz, az elektronikai eszközök és más háztartási gépek is. A hétköznap 10-től 18, szombaton 8-tól 14 óráig nyitva tartó udvarokban hulladékgyűjtésre alkalmas eszközöket (zsákokat stb.) is árusítanak. Sajnos Hegyvidéken – legalábbis a cég honlapja szerint – nincs ilyen udvar, a legközelebbiek a XI. kerületi Bánk bán utca 8–10. (telefon: 464-5907), valamint a III. kerületi Testvérhegyi út 10/a (telefon: 439-2351) alatt találhatók. A mi udvarunk a Böszörményi úton csak nevében azonos, üzemeltetője nem az FKf., hanem az önkormányzat. Szolgáltatásainak köre kicsit szerényebb, mint a "testvéreké".

ÜZLET A HULLADÉK?
A kérdés sokrétű. Egyrészről a hulladékot akkor is el kell szállítani, ha az égetőműbe vagy a gyűjtőhelyre kerül. A szelektíven gyűjtött hulladék ehhez képest támogatásokat is élvez, illetve piaci értéket képvisel. Kétségtelen azonban, hogy kezelése, válogatása, szállítása többletköltséget jelent. Nem várható éles piaci verseny a hulladékért, hiszen ekkora lehetőségeket nem rejt az újrahasznosítás, újrafeldolgozás.

Ha azonban kicsit tágabb öszszefüggéseiben nézzük a kérdést, az előnyök látványossá válnak. Az újrafelhasználás során megtakarított energiát, a fel nem használt erőforrásokat és a szeméttel nem terhelt környezet előnyét nem lehet egykönnyen forintosítani, láthatatlanul kamatozik. 

Az igazi cél a keletkezés megelőzése lenne. Ehhez nekünk, vásárlóknak kell a boltok polcai előtt állva számtalan apró, ám lényeges döntést hoznunk. A következő lépés a már meglévő tárgyak (ez még mindig nem hulladék) újrahasználása lenne (lásd üvegbetét). Ennél kedvezőtlenebb az újrahasznosítás, amely során már csak az alapanyag kerül viszsza a körforgásba, de legalább az nem vész el.

A további alternatívák már erősen környezetkárosítók. Mostanság a lerakás elkerülése – és az energianyerés – érdekében az égetés is egyre nagyobb szerepet kap, ami azonban csak korszerű és ellenőrzött körülmények között történhet, a környezetet nem terhelő módon. Az 1100 fokon elégetett kommunális hulladékból mindössze az eredeti súly 30%-át kitevő salak marad vissza, amit a lerakók beborítására használnak fel. A Budapesten begyűjtött szemét elégetésével nyert energiával mintegy 100 000 ember energiaszükséglete fedezhető, és 8000 lakás fűtése valósítható meg.

Válogatósak lettünk
Hulladékgyűjtő udvar a Böszörményi úton

HÁZUNK TÁJA
Hegyvidék furcsa kerület a főváros hulladéktérképén. A 603 szigetből nekünk csak kilenc jut, ami csekély 1,5%-a az összesnek. (A XIV. kerületben például 46 sziget működik, a mienkhez hasonló adottságú – bár nagyobb – másodikban pedig harminc!) Miért van ez így? A kerület jellege sokat elárul. A kertes részeken kevesebb a forgalmas csomópont, kevesebb lehetőség adódik a konténerek elhelyezésére. Talán mi magunk sem örülünk a közeli szigeteknek. Pedig nagyra értékelt és féltve őrzött zöld környezetünket is szolgálja a szelektív gyűjtés. A 2007-ben kihelyezendő újabb 100 szigetből talán jut nekünk is néhány, és javul a kerület "ellátottsága". Már néhány darab is erősíthetné a pozíciónkat a város többi részéhez képest.

Barta István