A vásárlás tudománya

Érdemes hetente „nagybevásárolni”, amelynek során beszerezzük a nagyobb mennyiségeket, hiszen a bevásárlóközpontokban sok minden olcsóbb. A túra azonban csak akkor lehet eredményes, ha pontos listával, nem éhes gyomorral és megfelelő mennyiségű időt is rászánva vágunk neki.

Miért kell a lista? Először is nem csábulunk el az „akciók” láttán, másodszor céltudatosan mehetünk a polcok között, időt hagyva a tájékozódásra (olvassuk el, nézzük meg, mit veszünk), harmadszor felmérjük az otthoni készleteket: mi van kifogyóban, illetve egyfajta tervvel is kell rendelkeznünk mikor és mit akarunk főzni.

Hogy kerül a bevásárlólistához az éhes gyomor? Mivel legalább egy-két órát eltöltünk ételek, élelmiszerek között, ha már régen ettünk, a gyomrunk biztosan korogni fog a sok fi nomság láttán. Az ilyenkor „bekapott” ételek, falatok, édességek nem biztos, hogy feltétlenül értékes anyagokat tartalmaznak szervezetünk számára. Mire hazaérünk, el is felejtettük, hogy ettünk valamit, holott a kalóriák hasznosulnak, ugyanakkor a pénztárcánkat is megrövidítette. 

Mi olcsó és mi drága? Ezt természetesen anyagi helyzetünk határozza meg, de… Nézzünk egy tipikus nyár végi, őszi „terméket”, a lekvárokat! A választék óriási: nemcsak a gyümölcs fajtáját tekintve, hanem az árát is. Vajon miért van az, hogy az egyik epervagy baracklekvár feleannyiba kerül, a másik a duplájába vagy a triplájába?

Olvassuk el a címkén a gyümölcstartalmat, ami 20 százaléktól 40-50-60, de akár 100 százalékig is terjedhet, ennek megfelelően mozog az ára is.

A vásárlás tudománya
Vásárlás közben is olvassunk!

„E-számokkal” vagy nélkülük? Röviden a titokzatos számokról: az EU az 1960-as években dolgozta ki a tagállamaiban engedélyezett adalékanyagok azonosító rendszerét, így minden adalék kapott egy E-számot. Az adalékanyagokat eredetileg négy csoportra osztották fel:
– E-100-tól kezdődően jelölték a természetes és mesterséges színezékeket,
– E-200-tól sorolták be a különféle tartósítószereket,
– E-300-tól kezdődtek az antioxidánsok, az emulgeátorok és a savanyítószerek,
– E-400-tól kaptak helyet a sűrítőanyagok, zselésítőszerek, aromák és ízfokozók, csomósodást és lesülést gátló anyagok, édesítőszerek és cukorhelyettesítők stb.

A magyar élelmiszertörvény nálunk is kötelezően előírja az élelmiszereknél felhasznált anyagok, adalékok pontos feltüntetését. A bedolgozott anyagokat csökkenő sorrendben kell felsorolni. A termékismertetőn tehát a legnagyobb súlyarányban szereplő anyag van a lista elején, a legkisebb arányban felhasznált pedig a végén. Hogyan csökkenthető a vásárlás során a szervezetbe bevitt E-számok tömege? Több időt kell a főzésre fordítani, több alapanyagot és kevesebb készterméket kell használni. Természetesen számos esetben nem ilyen könnyű a választás, de a legtöbbször mi döntünk.

Vásárlás közben is olvassunk! Talán furcsának tűnik a felhívás, de ha eddig nem néztük meg tüzetesebben, valójában mit teszünk a kosarunkba, vagy egy új terméket emelünk le a polcról a reklám, egy újságcikk vagy a barátnő hatására, ne sajnáljuk a fáradságot, olvassuk el az élelmiszeren lévő címkét, még ha apró betűs is!

Miért? Nézzünk egy példát!
Sokszor hallottuk, hogy a gabonapehely, a müzli egészséges, rostot tartalmaz, segít megőrizni fittségünket. Ha az ízesítéseket is figyelembe vesszük, egy nagyáruház polcán több mint ötvenféle termék közül választhatunk. De tudjuk-e, mit akarunk venni? Ha müzlit, nézzük meg annak kritériumait: a müzli finomítatlan, többféle cereáliából, gabonamagvakból, aszalt gyümölcsből, olajos magvakból áll, hozzáadott cukrot nem tartalmaz. Ehhez otthon friss gyümölcsöt, tejet vagy tejterméket, esetleg mézet teszünk. A bolti termékek jelentékeny hányada tartalmaz például csokoládét, mesterséges édesítőszert, hozzáadott cukrot, térfogatnövelő szereket és más, mesterséges adalékokat. Ezek természetesen már nem felelnek meg a kívánalmaknak. Így jelentősen leszűkül a választható termékek köre.

Ezek után nézzük meg, feltüntették-e a tápanyag-összetevőket (energia, fehérje, zsír, rost, szénhidrát). A vásárlók igényeit figyelembe vevő gyártók már egy-egy adag energia- és tápanyagtartalmát is odaírják, hiszen nem 100 grammot eszünk meg egyszerre. Először tehát tájékozódjunk, s csak utána válasszunk és fizessünk!

(Forrás: TESZ Alapítvány)