Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A védett természeti értékek kezelése

A hegyvidék természeti értékeit bemutató sorozat zárásaként a helyi önkormányzatot kerestük fel, hiszen a védettséget meghatározó rendeletek szerint a kezelés a hivatal feladata.
A védett természeti értékek kezelése
Darázs-forrás
Az önkormányzat főépítészi és környezetvédelmi irodájának munkatársaival beszélgetve gyorsan kiderült, hogy az eredeti rendeletek kiadása óta alapvetően megváltozott a védett értékek jogi szabályozása. A természetvédelmi törvény értelmében ma a kerületek nem nyilváníthatnak védetté helyi értékeket, ezzel a jogkörrel már csak a főváros élhet. Ugyanígy a kerületek által védetté nyilvánított természeti értékek kezelése is a főváros hatáskörébe került. Mindebből következően a korábbi döntéshozói szerepkör helyett a kerület csak a kérdések, problémák és javaslatok továbbítójává és előterjesztőjévé vált.

Ma tehát egy védett fa kivágásának az ügyében már csak a főváros hozhat döntést. Ugyanígy a nem ápolt, elhanyagolt vagy pusztuló értékek megőrzésében is neki kellene döntő szerepet játszania. Ismerve azonban a természeti értékek elszórt elhelyezkedését és általános megítélését, gyanítható, hogy még állapotuk felmérésére sem jut idő és hozzáértő munkatárs, nem is beszélve az esetleg szükségessé váló intézkedések megtételéről, és adott esetben annak finanszírozásáról. Ha pedig a feltételezés helytálló, akkor a Hegyvidék értékét adó védett növények, területek jövője nem tűnik biztosítottnak. Bár a köz érdekében nyertek védettséget, mégis az egyéni érdekek – a jó vagy éppen rossz szándék – határozhatja meg sorsukat, úgy, hogy mi, a kerület polgárai csak a kerítésen kívülről kísérhetjük figyelemmel az eseményeket.

A védett természeti értékek kezelése
Ördög-orom

Ma még a legtöbb védett fa, védett terület környezetében találhatók olyan lakók, akik ismerik, szeretik és – nem kis fáradtságot vállalva – gondozzák azokat. Teszik ezt önként, önzetlenül, hivatalos segítség nélkül. Sajnos azonban számos esetben a védett növények nem tűnnek értéknek a tulajdonosok számára. Itt a lassú pusztulásnak lehet szemtanúja, aki bekukucskál a kerítésen. 

Az önkormányzat persze nem határolódik el a korábban általa védetté nyilvánított értékektől, sőt azok számának gyarapításáért is küzd. Az átfogó Kerületi Szabályozási Terv hátterét adó munkaanyagok között szerepel egy fejezet, amely egy szakértői javaslatok alapján összeállított, a védett értékek bővítésére vonatkozó listát is tartalmaz. A Budapest Fővárosi Közgyűlés elé terjesztett felsorolás védelemre érdemes magánkerteket, védendő koros fákat, facsoportokat és tájképi értékű területeket is magában foglal. Amennyiben az önkormányzat munkatársainak optimizmusát alátámasztja a fővárosi döntéshozatal, akkor akár még ebben az évben igen jelentős számban bővülhet a környezetünkben fellelhető természeti értékek listája.

A védett természeti értékek kezelése
Törökmogyorók a Hollós úton

Hogy ne csak a lajstrom gyarapodjon, hanem a kerület polgárai valóban megismerhessék környezetük kiemelkedő ritkaságait, az most már nem az önkormányzat felelőssége. Az eredeti rendeletek hatályon kívül helyezésével a jogok mellett a kötelezettségek is a fővárosra szálltak. Az egyedi ügyek elbírálása mellett tehát a helyi értékek közoktatásban, kulturális életben történő megjelenítése is a magasabb szintű hivatal feladata lett.

Összefoglalva: a hegyvidéken nagyszámú védett természeti érték található. A lista remélhetően tovább bővül, és a kerület gyakran használt „zöld” jelzőjét reprezentálja majd, de a kezelés, fenntartás, ápolás terén nem várható hasonló fellendülés.

Barta István