Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A 2008. március 9-i népszavazás menete

A szavazás módja hasonló az országgyűlési és önkormányzati választásokon megszokott eljárással, azonban a választási eljárási törvény módosítása miatti néhány változásról ezúton tájékoztatjuk a választópolgárokat.

Szavazatot leadni továbbra is reggel 6 órától este 19 óráig az állandó lakóhely szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet.

A szavazókörben csak az a választópolgár szavazhat, aki személyazonosságát és lakcímét a jogszabályban előírt módon igazolja, továbbá aki a névjegyzékben szerepel. A szavazatszámláló bizottságnak (a 29. szavazókör kivételével) a szavazás napján már nincs lehetősége a névjegyzékbe vételre, ezért a névjegyzékbe vétel legkésőbb március 7-én, pénteken 16 óráig kezdeményezhető a névjegyzéki csoportnál (polgármesteri hivatal, alagsor 3.) A névjegyzékbe vételről szóló értesítőt február 22-e előtt postán küldtük meg a választójogosultsággal rendelkező nagykorú magyar állampolgároknak.

Jelentősen változtak az igazolással szavazás szabályai. Azok a választópolgárok, akik lakóhelyüktől távol igazolással kívánnak szavazni (illetve akiknek lakcíme csak a település – Budapest XII. kerület – megnevezését tartalmazza), kizárólag a 29. számú szavazókörben – Budapest XII. kerület, Csörsz utca 18., művelődési központ (volt MOM Művelődési Központ) – adhatják le szavazataikat. A 29. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága az igazolással szavazni kívánó választópolgárt felveszi a névjegyzékre és a külön jegyzékre. Az igazolással szavazással járó többletadminisztráció miatti hosszabb várakozás elkerülése érdekében javasoljuk, hogy aki teheti, igazolása alapján már korábban, legkésőbb március 7. (péntek) 16 óráig vetesse fel magát a 29. szavazókör névjegyzékére a névjegyzéki csoportnál.

A szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság elkéri a választópolgártól a személyazonosság és a lakcím igazolására alkalmas okmányokat és az értesítőt. Az értesítő hiánya nem akadálya a szavazati jog gyakorlásának, de megkönnyíti, gyorsítja azt, mert tartalmazza a választópolgár névjegyzékbeli sorszámát.

A személyazonosság és a lakcím igazolására alkalmas okmányok a következők lehetnek:
– „régi típusú”, „bordó”, lakcímet is tartalmazó személyi igazolvány. Ha a választópolgár 2000. január 1. óta új lakcímet létesített, úgy a régi igazolványa mellé lakcímkártyát is kapott, ebben az esetben mind a kettőre szükség van;
– új (kártya alakú), állandó vagy ideiglenes személyazonosító igazolvány és lakcímkártya;
– útlevél és lakcímkártya;
– 2001. január 1-jét követően kiállított, kártya alakú vezetői engedély (jogosítvány) és lakcímkártya.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti igazolványoknak érvényesnek kell lenniük, ezért lejárt személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal a szavazatszámláló bizottság nem engedi szavazásra a választópolgárt. A lakcímkártya akkor minősül érvénytelennek, ha az abban feltüntetett lakóhely a lakcímnyilvántartásban „fiktív”, azaz a hatóság megállapította, hogy a bejelentett személy ténylegesen nem lakik bejelentett lakóhelyén.

A személyazonosság és lakcím vizsgálata után a bizottság ellenőrzi, hogy a szavazni kívánó szerepel-e a névjegyzéken.

Amennyiben a választópolgár nem tudja a személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, vagy a névjegyzéken nem szerepel, úgy őt a szavazatszámláló bizottság köteles visszautasítani.

Ha a szavazásnak nincsenek törvényi akadályai, a bizottság lebélyegzi és átadja a választópolgárnak a 3 különböző színű szavazólapot, amelyeken a népszavazási kérdések külön-külön szerepelnek, továbbá egy borítékot. A szavazó a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapokat átvette.

A szavazólapok kitöltéséhez szavazófülke áll rendelkezésre, ennek használata azonban nem kötelező. Ha a választópolgár nem tud olvasni, testi fogyatékossága vagy egyéb ok miatt akadályozva van a szavazásban, másik választópolgár, ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság 2 tagjának segítségével adhatja le a szavazatát.

Érvényesen szavazni csak a hivatalos és bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon szereplő válasz melletti, alatti, feletti körbe tollal írt, két egymást metsző vonallal lehet.

Ha a választópolgár bármelyik szavazólap kitöltését elrontotta, és ezt még az urnába helyezés előtt jelzi, a rontott szavazólapot a bizottság bevonja, és helyébe új szavazólapot ad ki. Erre azonban szavazólaponként csak egy alkalommal kerülhet sor.

A kitöltött szavazólapokat a választópolgár borítékba teszi, és az urnába helyezi. A szavazóhelyiségben csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig lehet tartózkodni.

Szavazni csak személyesen lehet. A mozgásában gátolt választópolgárt, amennyiben ezt írásban kéri, a szavazatszámláló bizottság 2 tagja mozgóurnával keresi fel. A kérelmeket lehetőleg már a szavazás napja előtt küldjék el a Helyi Választási Irodának, hiszen a szavazás napján az írásbeli kérelem szavazatszámláló bizottsághoz juttatása a mozgásában gátolt választópolgároknak nehézséget okozhat.

A szavazás befejezését – 19 órát – követően a szavazatszámláló bizottság megszámlálja a szavazatokat, és az eredményt jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvek egy példányát a szavazást követő három napon belül a polgármesteri hivatalban lehet megtekinteni.

Helyi Választási Iroda