2008: a reneszánsz éve

Idén Hunyadi Mátyás királlyá választásának és trónra lépésének 550. évfordulóját ünnepelhetjük, ezért a kulturális tárca a reneszánsz évének jelölte meg 2008-at. Négy fővárosi intézmény is összefogott, hogy több tucat nagyhírű hazai és külföldi múzeum számos tárgyát kölcsönkérve méltó kiállításokon mutathassa be a magyar történelem talán legfényesebb korszakát, amikor országunk igazi, jelentős tényezőként volt jelen Európa történelmében és művészetében.

Hunyadi Mátyás, a király – Hagyomány és megújulás a magyar királyi udvarban 1458– 1490. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása március 19. és június 30. között nem kizárólag az avantgárd reneszánszot vonultatja fel, amelyet Itália után Mátyás elsőként Magyarországon honosított meg Európában, hanem az utolsó virágzását élő hazai késő gótikus művészetet is.

A kiállítás középpontjában a király és udvara áll. Festmények és szobrok mellett ötvöstárgyak és miseruhák, díszes kódexek és fegyverek, oklevelek és faragott kőemlékek mutatják be az uralkodó és környezete életét, műpártolását. A magyarországi közés egyházi gyűjtemények kincsei mellett 65 külföldi műtárgy is érkezik majd, köztük számos olyan, amelyet még sohasem állítottak ki hazánkban!

Beatrix hozománya – Az itáliai majolikaművészet és Mátyás király udvara. Az Iparművészeti Múzeum (március 25-től június 30-ig) az uralkodót körülvevő művészi tárgyak együttesére koncentrál. Aragóniai Beatrix már 1476-os házasságkötésük előtt ismerte és kedvelte ezeket a luxustárgyakat, az udvarban tehát megjelentek Pesaro, Faenza termékei. Mátyás Budán maga is létesített majolikaműhelyt, itáliai mesterek részvételével. Jelentős leletanyag került elő az uralkodó egyéb magyarországi székhelyein is. A kiállítás célja egyrészt a majolikaművészet 15. századi kezdeteinek feltárása és az emlékanyag részletes bemutatása, másrészt a magyar királyi udvarban megjelenő majolikatárgyak eredetének és készítési körülményeinek alapos vizsgálata.

Mátyás király öröksége – A gótikától a barokkig: reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). A kronológiai rendben harmadik kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria A épületében rendezik március 28-tól. A cél a késő reneszánsz művészet hazai történetének bemutatása, másfelől értelmezni azt a kora újkor kultúrájának egészében. A ha zai művé szet történet-írásból – és a köztudatból is – ennek a korszaknak a képe hiányzik a leginkább.

Csillag a holló árnyékában – Vitéz János és a magyar humanizmus kezdetei. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása (március 14.– június 14.) a magyarországi humanizmus kezdeteit mutatja majd be, kb. az 1470-es évek végéig. Vitéz János litterátus, diplomata, mecénás, könyvgyűjtő, reneszánsz főpap és közvetlen kapocs volt az itáliai humanisták első nagy generációjához. Pályájának helyszínei a 15. századi ország művelődéstörténetének kulcsfontosságú helyei: Várad, a budai udvar és végül érseki székhelye, Esztergom. Vitéz János könyvtára kiemelkedően fontos a magyarországi reneszánsz kultúra kialakulásában. Egyrészt tudományos hátteret nyújt ahhoz az „akadémiai” élethez, amely Váradon és Esztergomban zajlik, másrészt ösztönzője, kiindulópontja 15. századi könyvkultúránk legjelentősebb emlékegyüttesének, a Corvina Könyvtárnak. A fennmaradt díszkódexek közül a Münchenben őrzött Liviusköteteket mutatják be. A kiállítás harmadik terme a neki ajánlott művekkel, a Corvina Könyvtár létrejöttében játszott szerepének bemutatásával, személyi mecenatúrájával, azaz Janus Pannonius, Garázda Péter, Váradi Péter támogatásával, a pozsonyi egyetem megalkotásával, Hess András nyomdász Magyarországra hívásával reprezentálja Vitéz János személyét.

Reméljük, hogy Hegyvidék, azaz „Mátyás király város” is méltó módon csatlakozik a reneszánsz évéhez.

M. A.