2008 az útfelújítások éve
Hamarosan elkészül a Ráth György utcai járda felújítása is

2008 az útfelújítások éve

A kommunális adóból befolyó bevételeknek köszönhetően az idén minden eddiginél több pénz, összesen közel egymilliárd forint jut a kerületi kezelésű utak, járdák és lépcsők rendbetételére és fenntartására. A felújítandó utakról, a lakossági igényeket figyelembe véve, a Hegyvidéki Útfejlesztési Testület javaslatára az önkormányzat dönt.

A kerület elfogadott költségvetése értelmében 2008-ban közel egymilliárd forint jut útfejlesztésre és -felújításra – tájékoztatta lapunkat Pokorni Zoltán polgármester. Duplájára, harmincöt millió forintra nőtt a következő időszakban esedékessé váló munkák megtervezésére fordítható keret. Több pénz jut nagyfelületű útfelújításokra és kátyúzásra, út- és járdafenntartásra, a járdák tisztítására, síkosságmentesítésre és a roncsautók elszállítására.

A polgármester elmondta, hogy az önkormányzat – a központi támogatások radikális csökkenése ellenére – a költségvetése terhére idén háromszázmillió forintot fordít útépítésre, ami kiegészül a kommunális adóból befolyt összeggel. Mivel tavaly ez a pénz későn érkezett meg az önkormányzat kasszájába, így nem lehetett felhasználni, ezért az idén kétévnyi adóbevétellel gazdálkodhat az úttestület.

A költségvetésben szereplő tételt a városgazdálkodási iroda javaslatára és a tulajdonosi bizottság döntése alapján használják fel. A felújítandó utak listájának összeállításakor az önkormányzat figyelembe veszi a területen élők számát, az utak állapotát és forgalmi szerepüket, illetve egyeztetést folytat az érintett közművállalatokkal. Erre azért van szükség, mert előfordulhat, hogy egy felújítandó útszakaszon valamelyik közműcég bontással járó vezetékcserén gondolkodik. Ilyenkor lehetőség van a munkák összehangolására, s nem utolsósorban a költségek megosztására.

A korábbi években így újulhatott meg a Csatornázási Művek beruházásában a Mártonhegyi út, a Gázművek finanszírozásával a Szendi utca, míg a Kékgolyó és a Városmajor utca rekonstrukciójának költségén fele-fele arányban osztozott a Fővárosi Vízművek és az önkormányzat. Sajnos nem ilyen felhőtlen az együttműködés a fővárossal, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hiába küld listát minden évben a balesetveszélyes utakról a kerület, Budapest vezetése nem veszi figyelembe az önkormányzat javaslatait.

A jövőben a kerület szeretne a közművállalatok bevonásával minél több utat szegélytől szegélyig felújítani. Ennek érdekében rendelettervezet készül, ami bontással járó közműmunkálatok esetében az eddigi nyomvonalas helyreállítás helyett költségmegosztással megvalósuló teljes felületi helyreállítást kötne ki. Nem új keletű az ötlet, hiszen hasonló szabályozás már létezik: ennek köszönhetően az elmúlt években közel ötven kilométer járda kapott térkő burkolatot, ami országos összehasonlításban is példátlan eredmény.

Új lendületet kap tehát a kerületi útfelújítási program, amiben fontos szerepet játszik a tavaly életre hívott Hegyvidéki Útfejlesztési Testület, amelynek feladata, hogy javaslatot tegyen a kommunális adóból származó bevételek felhasználására. Hogy szakmailag megalapozott döntések születhessenek, a testület tagjai első lépésként feltérképezték a kerület teljes úthálózatát. Forgalomtechnikai és közlekedésbiztonsági szempontokat is figyelembe véve vizsgálták meg az utak, járdák és lépcsők pillanatnyi állapotát. Számos fontos, előremutató javaslat és észrevétel született, a felmérés ugyanakkor meglepő tényekre is fényt derített.

Többek között kiderült, hogy számos kátyúzás előtt álló útnak nincs, vagy nagyon gyenge az alapozása, ezért a „tüneti kezelés” helyett költségkímélőbb lenne az adott szakasz újjáépítése – hangzott el a testület idei első ülésén.

Még a nagyfelületű felújítások is megsínylik, ha a megnőtt forgalomhoz igazodva nem erősítik meg az alapokat. Ez történt a fővárosi kivitelezésben elkészült Diós árokkal, amely a János kórház felőli szakaszon több helyen pókhálószerűen repedezik. Szálka Miklós, a Hegyvidéki Útfejlesztési Testület elnöke elmondta: az állapotfelmérést követően a testület következő feladata, hogy meghatározza, milyen fontossági sorrend szerint tesz javaslatot a felújításokra.

Többféle rendezőelv képzelhető el, azonban mindenképpen kiemelt figyelmet kell fordítani a forgalom, ezen belül a gyalogosközlekedés biztonságának fenntartására és erősítésére. Szálka Miklós kiemelte, hogy számtalan esetben találkozni szakszerűtlen kátyúzással, amikor nem tisztítják ki megfelelően az üreget, és így öntik ki aszfalttal. Nincs sok értelme, mégis gyakran előfordul, hogy hideg időben melegaszfalttal dolgoznak, holott a kihűlt anyagot nem lehet megfelelően tömöríteni, ezért rövid idő alatt újra megjelenik a kátyú. Erre találták ki a hidegaszfaltot, amivel akár házilag is meg lehet szüntetni a kisebb kátyúkat.

Szálka Miklós felvetette, hogy a homokhoz hasonlóan érdemes lenne az utak mellé hidegaszfaltot tartalmazó tárolókat telepíteni. A testület tagjai szerint az őrizetlenül hagyott értékes anyagnak hamar lába kélne, azonban azt elképzelhetőnek tartották, hogy az adott útszakaszok mellett élők bevonásával kátyúzási akciókat szervezzenek. Felmerült, hogy nagyobb gondot kellene fordítani a csapadékvíz elvezetésére, ugyanis hevesebb esőzések után szinte járhatatlanok a hegyvidéki utak. Gondot okoz az átmenő forgalom drasztikus emelkedése, egyre többen használják menekülő útvonalként a kis forgalomra méretezett mellékutcákat. Költségcsökkenést eredményezne, ha a nagyfelületű felújítások kizárólag a forgalom által használt felületet érintenék, míg a parkolóként használt útrészletet az aszfaltnál lényegesen olcsóbb kockakővel raknák ki.

A találkozón részt vett Lovas Pál alpolgármester, aki arról tájékoztatta a testületet, hogy az önkormányzat képviselői személyesen írták össze a körzetükben felújítást igénylő járdákat és utakat. Emellett a városgazdálkodási iroda munkatársai felmérték a kerület valamennyi lépcsőjének állapotát, amiből kiderült, hogy a nyolcvanegy lépcső többségénél szükség lenne kisebb-nagyobb beavatkozásokra. Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy az önkormányzat szeretné, ha idén a kerület minden részén megvalósulna valamilyen fejlesztés vagy nagyobb felújítás, amihez elengedhetetlen az úttestület és a hivatal összehangolt munkája.

A civil kontroll erősítése és az adóforintok nyomon követése érdekében az idei évtől csak úgy indulhat meg útépítés vagy -felújítás, ha a kivitelező információs táblát helyez ki az érintett munkaterületre. Ezen többek között tájékoztatni kell a lakosságot a munkálatok természetéről, a kezdési és befejezési dátumról, valamint a beruházás költségéről és forrásáról, illetve arról, hogy kinek a megbízásából dolgoznak az adott útszakaszon.

mm.