Advent – a várakozás hetei

„Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl rá testben és lélekben. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre” – írja Márai Sándor Füves könyvének egyik fejezetében. Fogadjuk meg nagy írónk tanácsát!
Advent
Az ünnepvárás kellemes foglalatossága lehet az aprósütemény-készítés
Advent négy hete arra szolgál, hogy „testben és lélekben” felkészüljünk karácsonyra, a Megváltó születésének napjára – a várakozás az eljövetelben (adventus Domini – az Úr eljövetele) éri el jutalmát.

Az adventi időszak a Szent András apostol ünnepéhez (november 30-hoz) eső első vasárnapon kezdődik és december 24-ig, szentestéig tart. Liturgikus szövegei részben az Ótestamentum messiásváró hangulatát idézik fel, részben Jézus Krisztus második, világvégi eljövetelére utalnak. Emellett advent a különleges Mária-kultusz ideje is. Erre utal a szűzanya december 8-i szeplőtelen fogantatásának napja, amikor a templomokban hajnalban Mária tiszteletére roráté-misét tartanak. Ezt az időszakot a hívő ember böjttel tölti, visszafogottabban él, megtartóztatja magát a hangos mulatságoktól, a lármás ünneplésektől, s mértékkel, zömmel hús nélkül étkezik.

Adventi koszorút először a németalföldiek állítottak, akik különféle karácsonyi apró díszekkel, fenyőággal is feldíszítették otthonukat. A koszorú körkörös alakjával a véget nem érő öröklétet, a halhatatlanságot jelképezi. Eredetileg fenyőből vagy más örökzöldből kötik. A gyertyák a karácsonyt megelőző adventi vasárnapokat jelölik; mivel a miserend szerint a bűnbánat és a várakozás színe a viola, karácsonyig három ilyen (vagy lila színű) gyertya ül a koszorúban, és egy rózsaszín, amely a harmadik vasárnapé, az örömmel teljes várakozásé. A Messiás-várás érzelmi szakaszai közül az első vasárnap a félelemé, amelyből a bölcsesség fakad, a második a bizakodó reménykedésé az eljövendő iránt, a harmadik örömbe fordul, majd következik a negyedik: a megbizonyosodás napja az emberiség megváltásáról.

A koszorú azóta számtalan változatban és színben nyert polgárjogot szerte a világban. Tartsuk hűvös helyen szentestéig, amikor aztán – a karácsonyfa megjelenésekor – megválunk tőle, minthogy beteljesül a várakozás ideje!

Az ünnepvárás heteiben egyik legkellemesebb foglalatosságunk lehet, hogy előre megsütögetjük a finom aprósüteményeket, amelyek aztán jól záródó, lehetőleg fémdobozban megőrzik frissességüket addig, amíg akár csekély ajándékként, akár vendégváró figyelmességként hasznosítjuk őket.

Járay Mari