Egy hadművelet tanulságai

2008. április 9. 18 óra 56 perc – ekkor ért véget hivatalosan a Kikelet hadművelet néven ismertté vált, hat hétig tartó fogyasztóvédelmi akciósorozat, amelynek során 1,62 milliárd forint bírságot szabott ki összesen nyolc hatóság. Ez másfélszer több, mint a karácsonyi Csillagszóró hadművelet során kirótt büntetések összege. A másfél hónap alatt csaknem harmincezer ellenőrzést végeztek el, ezekből minden harmadik bírságolással végződött. Fogyasztóvédelmi sorozatunk következő epizódjában a hatóságok tapasztalatait összegeztük.

Ideiglenesen háromszáztizennégy üzletet zárattak be a hatóságok a szabályok megsértése miatt, hatvan vállalkozás tevékenységét pedig felfüggesztették. Összesen 42,5 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból, lefoglaltak 240 millió forint értékű árut, többek között CD-ket, DVD-ket, ruházati és pirotechnikai termékeket, de megtiltották félmillió forint értékű játék értékesítését is.

Az akció összegzését Varga Lászlóné, az APEH elnökhelyettese azzal kezdte, hogy az adóhatóság emberei főként a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítésére koncentráltak, valamint arra, hogy a foglalkoztatottak jogszerűen dolgoznak-e az adott munkahelyen. Egyúttal azt is megvizsgálták, honnan származik, milyen eredetű az áru. Az APEH-ellenőrök csaknem ötszáz településen jártak. A bírságok több mint felét (félmilliárd forintnál magasabb összeget) az APEH rótta ki. A szabálytalanságok miatt 312 üzletet zárattak be, ebből tizenhármat harminc, hármat pedig hatvan napnál hosszabb időre.

Egy hadművelet tanulságai
A szakemberek szerint a piacokat jobban kell ellenőrizni

De nem csak az adóhivatal vett részt a „hadműveletben”. Falus Ferenc országos tiszti főorvos tájékoztatása szerint az ÁNTSZ szakemberei mintegy hatezer ellenőrzést végeztek, és a vizsgálatok 27 százalékában találtak valamilyen kifogásolhatót a vendéglátóhelyeken. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség részéről Papp István vezető arról számolt be, hogy a munkaügyi felügyelők több mint ezeregyszáz településen vizsgálódtak, és minden ötödik ellenőrzés során szabálytalanságot tártak fel. Szeitzné Szabó Mária, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója szerint az élelmiszerbiztonságért felelős szervezetek szakemberei közel kétszázezer tételt ellenőriztek, és ezek huszonhét százalékánál találtak kifogásolnivalót.

Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a piacokat az eddiginél jobban kell ellenőrizni. Kiemelte a józsefvárosi piacot, ahol az összehangolt akció eredményeként hathatósan tudtak fellépni a szabálytalankodók ellen. A fogyasztóvédők az esetek hatvanöt százalékában találtak valamilyen jogsértést.

Süth Miklós országos főállatorvos, az élelmiszerlánc-biztonságért felelős helyettes államtitkár elmondta, mintegy nyolcvanezer tételt vizsgáltak meg az ellenőrök. Ennek következtében 42,5 tonna élelmiszert, továbbá 46 tonnányi friss zöldséget vontak ki a forgalomból. A hat hét alatt összesen kilencvenhétmillió forintnyi bírságot szabtak ki. Ötvenféle élelmiszert néztek meg véletlenszerűen, ezek fele hazai, a másik fele külföldi eredetű. Megállapították, hogy amíg a magyar termékek megfelelnek a magyar élelmiszerkönyv előírásainak, addig a külföldről behozott áruk közül csak négy tesz eleget maradéktalanul a követelményeknek.

A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokhelyettese, Mózs Elek kérdésünkre kifejtette: az ellenőrzések nyomán 630 ügyben jártak el a vámhatóság emberei, 114 büntetőeljárás indult. Samu István rendőr vezérőrnagy, az ORFK rendészeti főigazgatója pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy az akcióban részt vevő rendőrök fő feladata az ellenőrzések biztosítása volt.

Mindez értünk, a fogyasztókért történt. Ám a kívánatos mégis az volna, ha nem a drákói szigor, a fenyegető büntetés lenne az egyetlen módszer a jobb vásárlói közérzet kialakítására. A kereskedői, termelői szemlélet és morál megváltozására van szükség ahhoz, hogy a szakma visszaszerezze a becsületét, és hosszú távon elnyerje a vásárlók bizalmát.

JAM