Elkezdődhet a Gesztenyés kert és környéke fejlesztése
Zárt ülés keretében először fellebbezések sorsáról döntöttek a képviselők: 16 bölcsődei felvétel, 1 beiskolázási segély, 3 kiegészítő lakbértámogatás és 1 lakbértámogatás elutasítása ügyében az eredeti, elutasító döntés jogszerűsége mellett foglaltak állást. Ezután különböző fővárosi és helyi díjakról („Zalabai Gábor díj – A Budapestiek Esélyegyenlőségéért”, Budapest XII. kerület Hegyvidék Szociális Ellátásáért Díj, Budapest XII. kerület Hegyvidék Gyermekjóléti Alapellátásáért Díj, az 1956. október 23-a alkalmából odaítélt kerületi kitüntetések), illetve személyi kérdésekről hoztak határozatokat. A Szent János Kórház és Észak-Budai Egyesített Kórházai Felügyelő Tanácsába tagként dr. Harmos Andreát delegálta a kerület. A XII. kerületi Szabadidősport Központot Rétai Gábor irányítja öt évig, megbízás alapján (az új vezetővel készült interjúnkat 2008. augusztus 26-i lapszámunkban olvashatták – a szerk.).
HÁROMMILLIÓ FORINT A BURSA HUNGARICÁRA
A zárt ülést követően a 2008. első félévi költségvetési beszámoló tárgyalása következett. Élő Norbert, a pénzügyi bizottság elnöke a beszámoló elfogadását javasolta, és kiemelte: az önkormányzat megnyugtató tartalékokkal rendelkezik. Mint képviselő kritikaként fogalmazta meg egyebek mellett azt, hogy alacsony mértékű az útalap felhasználása, s nincs lakás- és vagyongazdálkodási koncepció. Úgy véli, a Hegyvidék újságban az ellenzék nem kap megfelelő hangsúlyt, a lap hirdetési bevételei megcsappantak. Végül a Csörsz utcai sportcsarnok beruházása kapcsán érdeklődött a befejezés várható idejéről és a kötbér érvényesítéséről.
Pokorni Zoltán válaszában elmondta: a június 30-ig szóló féléves beszámoló (a 60 napos fizetési határidő miatt) gyakorlatilag csak az április 30-ig beérkezett számlák kifizetését tartalmazza.
Jelezte: a Hegyvidék újság főszerkesztőjének mint illetékesnek továbbítja Élő észrevételét – a hirdetési díjak csökkenésének okát a sok ingyenes helyi kiadvány megjelenésében látja, ami által a piac nagyobb lett a potenciális hirdetők számához képest. A polgármester végül hozzátette, bízik benne, hogy még ebben az évben átadhatják a sportcsarnokot. A szavazás során a képviselő-testület 18 igen, 8 nem, 0 tartózkodás (18–8–0) arányban elfogadta a beszámolót.
A Németvölgyi Gondozási Központ új épületbe, a Kiss János altábornagy utca 33/b-be költözött, megüresedett helyiségét a Családsegítő Központ vette át. Mindezt az alapító okiratokon is át kellett vezetni. Az önkormányzat 2009-ben is csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz, amely a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló egyetemi és főiskolai hallgatók támogatását célozza meg. Az önkormányzati ösztöndíjrész 5000 Ft/fő/hó lesz, és a testület vállalta, hogy 2009–2012. évi költségvetéséből hárommillió forintot elkülönít erre a célra (a felhívás a 2. oldalon olvasható – a szerk.).
A tizenegy éve közmegelégedésre dolgozó könyvvizsgáló bejelentette, hogy egészségi állapotára való tekintettel nem tudja ellátni feladatát a jövőben. Helyének betöltésére nemsokára pályázatot ír ki az önkormányzat.
„ÍJAZÓ SZOBOR” A MOM PARKBAN
A Márvány utca és környéke sétálóutcává alakításával kapcsolatos feladatokra, a lakossággal való kapcsolattartásra és a fővárosi önkormányzattal történő együttműködés elősegítésére bizottságot hozott létre a testület: ennek elnöke Sikota Krisztina, tagjai Fonti Krisztina, Halmai Katalin, Nádasi Tibor és Mikó Gergely képviselők. Salamin András jelezte, maga is szívesen részt venne a bizottság munkájában – a felajánlást a polgármester elfogadta.
Egy Maros utcai, egy Hajnóczy József utcai és egy Németvölgyi úti, egyszobás, komfortos lakás bérbeadásáról döntöttek ezután a képviselők, valamint az Alkotás utca 21. alatti bontandó épületben egy komfort nélküli, egyszobás lakás bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez járult hozzá a testület. A Béla király út 44. ingatlan állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerülését kezdeményezi az önkormányzat abból a célból, hogy ott olyan út, majd vízvezeték épülhessen, amely a környék egy részének vízellátását megnyugtató módon rendezi.
A Kálló esperes utca és Hegyalja út találkozásánál lévő építmény bérleti ügyében – a bérlő kérésére – módosította a testület júniusi határozatát: a polgármesteri hivatal egy másik gazdasági társasággal köt szerződést, amelyben a bérlő ugyancsak rendelkezik tagsági jogosítvánnyal. Egy Gím utcai ingatlan területén álló gépkocsitároló tulajdonjoga nem teljesen tisztázott, a garázs alatti földterület az 1971-es szerződés szerint önkormányzati tulajdon maradt. A garázs tulajdonosának kérésére és a helyzet jogi rendezése érdekében a testület hozzájárult – árverés mellőzésével – a bérlő részére történő értékesítéshez.
Az elképzeléssel teljesen egyetértve, de a részleteket tekintve hosszas vitát követően egyhangú szavazással úgy döntött a képviselő- testület, hogy „íjazó szobrot” állít fel a MOM Park területén – a bevásárlóközponttal és a MOM Emlékalapítvánnyal közösen. Az egykor igen népszerű, kisplasztika formájában is ismert szobrot 1936–1937 körül állították az egykori gyár bejárati része fölé, majd a háborút követően téves ideológiai okokból eltávolították. A „csillagnyúzóként” ismert alak az alatta folyó munkát, az égre törő védelmet jelképezte.
Pokorni Zoltán érdekes adalékkal szolgált a szobor történetéről: a Magyar Optikai Műveknél (illetve elődjénél) kifejlesztettek egy eszközt, amellyel a világon elsőként küldtek olyan rádiójelet a Holdra, ami vissza is érkezett. A szobor által az égbe mutató nyíl ezt az emberi teljesítményt szimbolizálja, ezért került a gyár tetejére, „nem pedig valami ősmagyar virtusból” – jegyezte meg a polgármester.
HITELBŐL INDULHAT A BERUHÁZÁS
Korábbi lapszámainkban már hírt adtunk az uniós pályázatra benyújtott „A MOM – Gesztenyés kert kulturális, sport- és szabadidős negyed funkcióbővítő fejlesztése” címet viselő nagy ívű elképzelésről. A pályázatot a kiíró befogadta, ami azt jelenti, hogy a pályázó saját kockázatára elkezdheti a fejlesztések, beruházások megvalósítását. A képviselők elé kerülő előterjesztés felhatalmazást kért a projekt megkezdésére, a közbeszerzésekhez szükséges intézkedések megtételére, illetve a kötvénykibocsátással kapcsolatos eljárás lefolytatására. Továbbá felvetette a kérdést, hogy ha a pályázat nem nyer támogatást, a kerület akkor is megvalósítja-e az elképzelést, 2,9 milliárd forint összegű kötvény kibocsátásával biztosítva a fedezetet.
A vita során ellenzéki képviselők a többi, pénz hiánya miatt meg nem valósuló beruházásra hívták fel a figyelmet, illetve olyan nem teljesíthető kiadásokat soroltak (pedagógusbérek stb.), amelyeknek szintén anyagi korlátai vannak. Taktikailag hibásnak vélték az előre döntést, mondván, mi lesz, ha a kerület nem nyer a pályázaton. Pokorni Zoltán szerint az elképzelések nem konkurálnak egymással, sőt meg is valósíthatók. Hangsúlyozta, hogy hitelből nem lehet iskolát működtetni, pedagógusbéreket fizetni, viszont a beruházásokat a világon mindenhol hitelekből fi nanszírozzák. Az előterjesztő Lovas Pál alpolgármester megjegyezte: a Csörsz utcai művelődési központ állapota amúgy is sürgős beavatkozást igényel. A szavazás során a testület az előterjesztés valamennyi pontját (25–0–0, 20–4–1 és 17–6–2 arányban) megszavazta.
Ahogy arról már szintén beszámoltunk, a Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium vissza nem térítendő pályázatot nyert tornatermének bővítésére és sportpálya építésére. A közbeszerzési eljárások során azonban kiderült, nem reálisak az eredetileg számolt költségek. A jelentkező vállalkozók csak jóval magasabb áron tudják elvégezni a munkát, ezért meg kell emelni az önkormányzat önrészét. Az ellenzéki képviselők párhuzamot vontak a sportcsarnok beruházásával, és felelősök megnevezését, felelősségre vonást kértek. Kovács Lajos, az előterjesztő alpolgármester szerint nem volt idő a tervek felülvizsgálatára, továbbá a hegyvidéki környezetben a bontások, alapozások olyan többletterhet jelentenek, ami az országos átlagos kivitelezési költségekhez képest (az engedélyezési tervek ezek alapján készültek) jóval magasabbak. Pokorni Zoltán felkérte a jegyzőt az ügy kivizsgálására. A testület végül 17 igen szavazattal (8 tartózkodás mellett) elfogadta az előterjesztést.
INTÉZMÉNYFELÚJÍTÁSOK ÉS KÖZLEKEDÉSI GONDOK
Az írásban kiosztott polgármesteri beszámoló egyebek mellett tartalmazta a lebonyolított magasépítési fejlesztéseket. Ezekből a legfontosabbak: a Krisztinavárosi Bölcsőde teljes udvari homlokzatának felújítása a nyílászárók cseréjével; a Zugligeti Bölcsőde udvari teraszán gumiburkolat-kiépítése; az Őzike úti óvoda tornatermének kialakítása; a Süni Óvodák festése és nyílászáró-mázolása; a Mackós Óvodák óvodavezetői irodáinak kialakítása; a Táltos Óvodák udvari teraszon végzett munkái; az Orbánhegyi Óvoda konyhájának csatornacseréje és napellenzők szerelése; a Fekete István iskola csőtörés-javítása, az emeleti szint teljes felújítása világítás-korszerűsítéssel; a Németvölgyi iskolában a nyílászárók cseréje, az irodák felújítása; a Virányosi iskola első szintjének teljes felújítása, valamint a tornaterem és a folyosóvilágítás korszerűsítése.
Az önállóan gazdálkodó intézményeknél a következő munkák fejeződtek be: a Városmajori Gimnáziumban a nagyterem nyílászáró- cseréje; a művelődési központ nagytermének burkolatcseréje, világítás- és székfelújítása; a Normafa úti orvosi rendelő teljes nyílászáró-cseréje; a Böszörményi úti rendelő festése, portálcseréje; a Normafa Gondozási Központban a lépcső és a lejáró javítása; a Virányosi Gondozási Központban a napellenző kihelyezése és akadálymentesítési rámpa építése.
A testületi ülésre egyetlen interpelláció érkezett: Sütő-Nagy Réka és Felső Gábor a környék lakóival egyetértésben lakó- és pihenőövezet kialakítását kezdeményezte a Szarvas Gábor úton – megelőzve a BKV esetleges terveit, hogy buszforgalmat tereljen arra. A polgármester válaszát – miszerint egyetért a kezdeményezéssel, és megvizsgáltatja, kivitelezhető- e a javaslat – a képviselők elfogadták.
Salamin András az illetékesek segítségét kérte, mivel a Béla király úton a közterület-felügyelet váratlanul büntetni kezdte a járdán parkoló autókat. Az ilyen „adóztatás” bárhol előfordulhat a kerületben – mondta. Felvetette továbbá, hogy a Libegő az új forgalmi rend szerint a 158-as autóbusz megszüntetése miatt csak a Nyugati pályaudvartól a Rózsadombon keresztül közelíthető meg a 291-es busszal.
Salamin úgy véli, érdemes lenne elgondolkodni a régi zugligeti villamosvonal visszaállításán, és tárgyalni erről a BKV illetékeseivel. Mint mondta, a környezetbarát megközelítés összesen 1500 méter sínnel megoldható lenne a Moszkva tértől. A sínpálya helye megvan, nincs beépítve, önkormányzati tulajdonban áll; 1868-ban lóvasút, 1896-ban pedig már villamos járt ezen a vonalon, amelyet 1977-ben „sikerült” megszüntetni. A képviselő végül felvetette, jó volna, ha az 59-es villamos nemcsak napközben, hanem az esti órákban is a János kórházig közlekedne.
-jj-