Fűtés és hűtés hőszivattyúval

A kerület alacsonyabban fekvő részei gazdagok talajvízben – derült ki abból a kutatásból, amelyet az önkormányzat készíttetett a Hegyvidék föld alatti vízkészleteinek feltérképezésére. Ez a természeti adottság kedvező a fűtésre, illetve hűtésre szolgáló hőszivattyúk alkalmazása szempontjából. A hőszivattyúk alkalmazási lehetőségeiről tartott előadást Kardos Ferenc, a Kardos Labor Kft. vezetője a társasházi közös képviselők legutóbbi fórumán. A szakember szerint a hőszivattyús beruházások kapcsán elsőként azt érdemes átgondolni, szükségünk van-e egy fűtési és hűtési üzemmódban is jól szabályozható, modern, komfortos rendszerre; van-e akadálya a vezetékes gáz bevezetésének; található-e az adott területen olcsón kiaknázható geotermikus vagy egyéb hőforrás; illetve igényelhető-e állami támogatás. Amennyiben e gazdaságossági alapkérdések közül legalább kettőre igen a válasz, bátran neki lehet kezdeni a rendszer tervezésének. Kardos elmondta: egységnyi hőenergiát hőszivattyúval ma már olcsóbban elő lehet állítani, mint földgázzal. 1 kWh hőenergia egy 80%-os éves átlaghatásfokkal működő kazánnal előállítva 15,80 forintba kerül, a jelenlegi lakossági gázárral számolva. Egy 4-es COP-jű (hatásfokú) hőszivattyú viszont nappali áramot felhasználva 10,80, csúcsidőn kívüli (olcsóbb) árammal pedig 6,29 forintért tud 1 kWh hőenergiát termelni. (A jelenlegi energiaárak mellett tehát egy 2,7-nél jobb COP-jű hőszivattyú már olcsóbban tud hőenergiát előállítani, mint egy fentebb említett hatásfokú gázkazán.) A cégvezető szerint a hőszivattyús rendszereket úgy gazdaságos kialakítani, hogy azok nem a teljes fűtési igényt elégítik ki, azaz a rendkívül hideg téli napokon (ilyenek évek óta egyre ritkábban fordulnak elő) kiegészítő fűtőberendezéseket – például kandallót – használhatunk rásegítésként. A tapasztalatok szerint a fűtési szezon ideje alatt mindössze öt-tíz óra időszakban fordul elő mínusz tíz foknál alacsonyabb külső hőmérséklet. Abban az esetben, ha rosszul szigetelt egy ház, szinte biztos, hogy nem a hőszivattyú kiépítése a leghatékonyabb eszköz az energiaszámla csökkentésére. A nyílászárók és a homlokzat megfelelő szigetelésével nagyon sokat lehet spórolni – olykor még az is megfontolandó, hogy a régebbi, rossz hatékonyságú utólagos szigetelések helyett vagy azokra újabb, korszerűbb hőszigetelő réteget helyezzünk.