Júniustól októberig: paradicsom

A paradicsom számos idegen nyelven őrzi a mexikóiból eredő nevét, a tumatle szót. Ebből származik az angol tomato, a német és spanyol tomate, vagy az orosz tomat. Mindezt azért jó, ha tudjuk, mert az árutájékoztatón találkozhatunk vele.

A világon ez az egyik legnagyobb mennyiségben fogyó zöldség, mi, magyarok 12 kilót eszünk meg évente. Közel egymillió hektáron termelik, az élen az Egyesült Államokkal, Kínával, de dobogós helyen áll Törökország és Olaszország is. Június végétől októberig vásárolhatjuk meg a piacokon és a hazai beszerzési forrást igénybe vevő élelmiszerboltokban. Ez az idő az itthoni paradicsom termőideje, ekkor vehetjük a legjobb minőségűeket.

Valamennyi zöldségre érvényes: legjobb a szezonja idején fogyasztani. A primőr drága, az import még lutri is. A paradicsom igazi nyári „gyümölcs”. Augusztus végén érdemes befőzni és ivólevet készíteni belőle. A kemény húsú jól mélyhűthető. Savas kémhatású, a legjobb, ha nyersen falatozzuk, így minden értéke hasznosul. Hámozva könnyebben emészthető, a diétás étrendbe jól beilleszthető.

Júniustól októberig: paradicsom
Akkor a legjobb, ha szezonja van

Amennyiben módunkban áll ellenőrizni a paradicsom származási helyét, úgy vásárláskor válasszuk a hazai termőhelyről valót. Megbízhatóbbak a főváros környékén, zöldségeskertekben, apró parcellákon és kisbérleteken termesztett zöldségek. Magyarán: a piacon árusító kistermelőktől, kofáktól vett áru nagy valószínűséggel kevésbé tartalmaz vegyszeres talaj- és veteménykezelésből származó káros anyagokat. A nagyobb tételben kereskedők, felvásárlók esetében – ilyenek a hazai élelmiszerláncok, az azokhoz csatolt zöldségüzletek stb. – lehetőleg ragaszkodjunk a Budapest és környékéről vagy a mintegy száz kilométeren belüli körzetből való termékhez. Mogyoród, Fót, Rákospalota, Dunakeszi, távolabb Kecskemét, Hatvan és környéke jó paradicsomtermő vidékek.

Csak akkor vegyünk spanyol, olasz, portugál stb. paradicsomot – noha olykor számottevően olcsóbb –, ha elkerülhetetlen. Ezek tetszetős küllemük ellenére íztelenek, szállítás közben érleltek, csökkent tápértékűek. Éljünk a gyanúperrel, hogy minél olcsóbban kínálnak minél többet, annál silányabb – mivel az exportálók (az EU-tagállamok, a távol-keleti országok) igyekeznek megszabadulni hitvány minőségű, csökkent értékű, olykor egészségre káros áruiktól. A gyors gazdagodás érdekében a globalista nagykereskedelem gyakorta vevő erre.

Ha ilyennel találkozunk, mindenkor ügyeljünk a csomagoláson feltüntetett – ha van ilyen – minőségmegőrzési időtartamra, amelyet mindenkor elkülönítetten, közérthetően, az egyéb azonosító kódjelektől megkülönböztethetően kell megadni. Ez rendszerint év/hónap/nap sorrendben, esetleg fordítva (nap/hónap/év) olvasható. Könnyen romló élelmiszereknél a megszabott tárolási hőmérséklet mellett a fogyaszthatóság (hónap/nap) feliratot is keressük meg.

Lejárt szavatosságú árut sose vegyünk meg, még ha olcsóbban kínálják, akkor sem. Blokk nélkül semmit ne vásároljunk, kivéve akkor, ha a kistermelőt jól ismerjük, régóta vásárolunk tőle, és még nem csalódtunk benne.

-járay-