Ki védi meg a vásárlót?

Az egyszerű, mezei fogyasztó napi kiszolgáltatottsága szembetűnő, védtelensége a termékkínálat bőségével szemben nyilvánvaló. A rendszerváltozás utolsó harmada e tekintetben merőben újat hozott mindenkinek. Egyszer ugyanis valamennyien vásárlókká, felhasználókká, igénybevevőkké válunk. Mit tegyünk, hogy ne (v)együnk ártalmas, kiszámíthatatlan hatású élelmiszereket, mérgező játékokat, zárlatos kisgépeket? Dr. Kathi Attila főosztályvezetőt kerestük fel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság társadalmi kapcsolatok főosztályán.
Ki védi meg a vásárlót?
A karácsonyi fényfüzéreket szigorúan ellenőrzik

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezeti átalakulása óta mi a legfontosabb stratégiai elv a fogyasztói társadalomért és az eladható termék biztonságáért?
– A múlt év őszén történt változások még inkább előtérbe hozták a termékbiztonság megteremtését hangsúlyozó törekvésünket. Ezt a kiemelt, de meglehetősen öszszetett feladatot mind a nemzetközi, mind a hazai gazdasági, állami és társadalmi szervezetekkel karöltve végezzük. Egyformán érdekünk feltárni a termékekben fellelhető valamennyi veszélyt, megszüntetni azokat, vagy kivonni a terméket a forgalomból.

Hogy fest ez a hétköznapokban?
– Ellenőrzünk – sokoldalúan, sokféleképpen, rendszeresen és kampányszerűen! Évente három nagy vásárlási szezonra koncentrálunk kiemelten, más hatóságokkal, egyesületekkel összefogva. Ilyen a karácsonyi bevásárlás, amely nagyjából már október derekán elkezdődik, és az ünnepek végéig tart, átnyúlva januárra. Ezt követi a húsvéti akció, amely az idén februárban indult, és március 31-ig tartott. Jóformán lélegzetvételnyi szünet, és máris a nyári idegenforgalmi főszezonra összpontosítunk, június elejétől augusztus végéig. A kör tehát csaknem összeér. Ezenkívül folyamatosan mintegy ötven területen, különféle témákban tartunk vizsgálatot: a szolgáltatásra vonatkozóan, a termékek értékesítése területén vagy a reklamációk szerint.

Tetten érhető a javulás?
– Ha csak a legutóbbi, már elemzett karácsonyi Csillagszóró Hadművelet eredményeit vesszük figyelembe: feltétlenül. Hatóságunk közel kétezer ellenőrzést végzett, az ellenőrzött egységek csaknem hatvan százalékában talált kifogásolnivalót, a kiszabott bírságok összege több mint százötvenhatmillió forint volt. Több szempontból is sikeres akciót tudhatunk magunk mögött. Annyi bizonyos, hogy a kereskedők is fokozott figyelmet fordítanak azokra a területekre, amelyeken ellenőrzésre számíthatnak. Tapasztalataink szerint a karácsonyi vásárlások után egy részük még a hibátlan árut is készséggel kicserélte meghatározott időn belül, holott erre nincs kötelezettségük. Múlóban az a tisztességtelen kereskedői gyakorlat, hogy a fogyasztót megtévesszék. Mindig lesznek persze visszatérő problémák: ilyen a karácsonyi fényfüzérek biztonságtechnikai okok miatti betiltása, vagy a húsvéti csokoládétojások és -nyuszik címkézési előírásainak ellenőrzése.

Mit ellenőriznek elsősorban?
– A tavaszi Kikelet Hadművelet akció elsősorban a feketegazdaság ellen irányul. Nyolc állami szervezet, az APEH, az ÁNTSZ, az FVM élelmiszerláncot ellenőrző hatóságai, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBIH), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), az OMMF, az ORFK és a VPOP képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. A húsvét környéki élelmiszerkínálatot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, az ÁNTSZ, valamint az NFH szakemberei immár harmadik éve ellenőrzik összehangoltan, a MÉBIH előzetesen egyeztetett terv- és feladatmegosztása szerint. Hatóságunk – ahol szükséges – az eddigieknél szigorúbb szankciókat alkalmaz. A gyors, hatékony fellépéssel a fogyasztók egészségét és érdekeinek védelmét szolgáljuk. Az élelmiszer-biztonsági, higiéniai és minőségi szempontból történő ellenőrzésre a teljes élelmiszerláncban sor kerül, vagyis az alapanyag-előállítástól a késztermék-előállításon, tároláson, szállításon és forgalmazáson át a vendéglátásig, a közétkeztetésig terjed. Az ellenőrzéseket az egyes hatóságok a saját hatáskörüknek megfelelően, de összehangoltan végzik. Hatóságunk kiemelten két területtel foglalkozik: a játékokkal és a műszaki cikkekkel. Az életre és az egészségre veszélyes termékeket vizsgáljuk. Az élelmiszereknél gyakorlatilag a címkéket kontrolláljuk. Például a füstölt sonkáknál a tájékoztató feliraton szerepelnie kell, hogy a sertés vagy szárnyas mely részéből van, valamint azt vizsgáljuk, hogy megfelelően csomagolták-e az árut. Egyre sürgetőbb az igény az új fogyasztóvédelmi törvény megalkotására. A készülő törvényt előreláthatóan májusban tárgyalja az országgyűlés.

Mi a helyzet a piacokkal, mi van, ha nincs tájékoztató az árun, ha nem kapunk számlát?
– A vásárlói piacok kiemelt területek. Nincs más eszközünk, mint az egyre fokozódó szigorítások: a szankcionálás, az ismételt büntetés és a bezárás. Csakhogy a hatóság még jóformán ki sem ért a piacra, a „füles” futótűzként terjed. Az üzlet zárva, egyáltalán, már a beazonosítás is nehézkes… A vásárlás után számla nélkül lehetetlen a reklamáció. A problémák hatékonyabb megoldása érdekében több jogszabály-módosítást kezdeményeztünk, amelyek hatálybalépését követően eredményesebbek lehetnek az ellenőrzések.

J. M.