Kisebbségi közmeghallgatások

Közmeghallgatás keretében számoltak be az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről, az elért eredményekről és jövőbeni terveikről Hegyvidék kisebbségi önkormányzatai. A kisebbségeket közvetlenül érintő ügyek mellett a szélesebb közvélemény érdeklődésére számot tartó aktualitások is napirendre kerültek.

Német kisebbség
Kevés a pénz
Dicsőné Helmly Mária elnök az előző fórum óta eltelt időszak történéseit összefoglalva elmondta: 2006 decemberében ismét megrendezték az Idősek Karácsonyát, januárban pedig történész tartott előadást az 1945-ös kitelepítésről. Februárban filmbemutatót szerveztek a Német Közösségi Házban a tiszalöki táborról, ahová a Hegyvidéken maradt svábokat internálták.

Tavaly is megtartották a hagyományos háromnapos pünkösdi búcsút, a Hősök szobránál emlékeztek a világháború halottaira. Kiemelt figyelmet fordítottak a nemzetiségi és német tannyelvű osztályok, illetve óvodai csoportok életének nyomon követésére, azonban ezúttal nem jutott pénz az iskolák, óvodák segítésére, a gyerekek szokásos kirándulásához sem tudtak hozzájárulni.

Dicsőné kiemelte, továbbra is nagy gondot fordítanak a kerületi idősek támogatására, nemzetiségtől függetlenül. Két képviselő, Dicső Andrea és Leitner Zsolt elsősorban a vásárlásban, az ügyintézésben és a ház körüli munkákban nyújt rendszeres segítséget a nehezen mozgó, támogatásra szoruló polgároknak. A kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta, a korábbiaknál jóval kevesebb pénz jutott a kisebbségek támogatására, a kerületi önkormányzat pályázat útján két irodalmi estet, a pünkösdi búcsút és az Idősek Karácsonyát támogatta, minden más rendezvényt erején felül, saját forrásaiból finanszírozott a német kisebbségi önkormányzat.

A beszámolót követően Kovács Lajos alpolgármester válaszolt a megjelentek kérdéseire.

Többen kifogásolták a Svábhegy és környéke útjainak, járdáinak állapotát. Mint elhangzott, a Városkúti úti fogaskerekű-megállónál télen nagyon csúszós az út és a lépcső. A Béla király út páratlan oldalán nem takarítják a járdát. Nem gondozza senki a Költő utca 22. és 26. közötti részt sem, egyesek kocsikkal hordják oda a bontási törmeléket, háztartási szemetet. Nyáron a bokroktól és a gaztól nem lehet közlekedni, rossz az úttest, tele van kátyúval, gödörrel, ráadásul az autók sokszor a járdán parkolnak, az úttestre szorítva a gyalogosokat. A kutyapiszok elborítja a Kis-Sváb-hegyet, főleg az Álom utca környékét.

Kovács Lajos válaszában hangsúlyozta: szeretnék elérni, hogy a BKV építse át a veszélyes megállókat a fogas vonalán. Addig is levélben fogja felhívni a BKV figyelmét a csúszásmentesítés fontosságára és a balesetveszély megszüntetésére. A Béla király út páratlan oldalán, ahogy mindenhol a kerületben, az ingatlantulajdonosok kötelessége a csúszásmentesítés. Ha ezt nem teszik meg, a közterület-felügyelet járhat el. Az önkormányzat célja, hogy átvegye a fővárostól az ellenőrzési jogot. Az alpolgármester felhívta a figyelmet a kerület zöldszámára (06-80-200-907), amelyen be lehet jelenteni az ilyen típusú szabálytalanságokat. A kutyapiszokkal kapcsolatban Kovács Lajos szorgalmazza, hogy a hegyen még több gyűjtőedényt helyezzenek ki.

Az utak sózását egyelőre, pénz hiányában, a közterület-fenntartó nem tudja más anyaggal kiváltani; az önkormányzat kvarchomokot használ. A fogaskerekű-megálló jelenleg üresen álló épületének tervezett felújításáról szólva az alpolgármester elmondta, egy ajándékbolt létesítésére lenne lehetőség, azonban mindez a fogas felújításának függvénye, amihez elengedhetetlen a fővárosi, kormányzati, illetve uniós támogatások elnyerése.

Szerb kisebbség
Döntésre várnak
Dr. Lásztity Demeter, a kerületi szerb önkormányzat elnöke a legutóbbi közmeghallgatásra viszszautalva emlékeztetett: a kerületi szerb önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordult a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvény módosításával kapcsolatban. Véleményük szerint ugyanis a változtatásokkal megszűnt a közvetlen választás lehetősége, a választók sokszor azzal sincsenek teljesen tisztában, kire adták le voksukat. Így fordulhat elő, hogy olyanok is bekerülnek a kisebbségi önkormányzatokba, akiknek nincsen gyakorlatuk a nemzetiségi politizálás területén. Ráadásul a rendszer drága és túlbürokratizált, míg továbbra is megoldatlan a titkosítás kérdése, a választási procedúra végén már tudni lehetett, ki kire szavazott. A rendőrség megkapta a kisebbségi regisztrációkat, ami szintén sérti a titkosság elvét. Mivel a törvénymódosítás kifejezetten a nagyszámú roma kisebbség érdekében történt, ugyanakkor nem kedvez a kisebb nemzetiségeknek, Lásztity Demeter a törvény diff erenciálását szorgalmazza. Az Alkotmánybíróság még nem döntött a beadványról.

Mint az elnök kiemelte, a szerbek életében nagy szerepet játszanak az egyházi ünnepek. Minden esztendőben megemlékeznek Szent Száváról, a szerb irodalmi nyelv megalkotójáról, a szerb ortodox egyház egyik alapítójáról. Évről évre elzarándokolnak a Tolna megyei Grábócba, ahol az egyetlen magyarországi görögkeleti kolostor található.

A közeljövő feladatairól szólva elmondta, továbbra is a tervek között szerepel egy emléktábla létesítése az egykori görögkeleti szerb temető helyén, a jelenlegi TF-pálya területén. Korábban az emlékhely kialakítása érdekében pert is indított a kisebbségi önkormányzat, azonban a bíróság az alperesnek adott igazat. Ennek ellenére remény van arra, hogy a mostani választási ciklusban megoldódik az emlékhely kérdése, amelynek alapjául a régi temető bejáratát díszítő szobrok szolgálnának. Ezeket a közelmúltban találták meg egy budapesti temetőben.

Lásztity Demeter külön köszönetet mondott Szalmáné Bánutay Ildikónak, az önkormányzat kisebbségi referensének, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az utóbbi időszakban a kerületi önkormányzat forráshiánynyal küszködik, ezért a kisebbségeket sem tudja kellőképpen támogatni. Az elnök azonban hangsúlyozta, hogy ennek ellenére a technikai feltételek biztosítása továbbra is folyamatos.

Ruszin kisebbség
Új otthon
Erdős József, a 2006-ban újra megalakult kerületi ruszin önkormányzat elnöke a közmeghallgatáson elmondta: kaptak egy felújításra szoruló helyiséget a Szilágyi Erzsébet fasorban, amely a jövőben otthonául szolgál majd a rendezvényeiknek. Az elmúlt időszakban számos programon részt vettek az önkormányzati képviselők, így ott voltak például a tolcsvai, a gyöngyösi, az egri és a kilencedik kerületi ruszin fesztiválon. 2006 decemberében támogatták a Nyergesújfaluban megtartott Mikulás-ünnepséget, és részt vettek az V. kerületi batyus bálon, valamint hozzájárultak a budaörsi folklórprogram megszervezéséhez. Húsvét előtt gyermekeknek szóló hagyományőrző tojásfestést szerveztek Esztergomban, míg a nemzeti ünnep tiszteletére rendezett komlóskai műsoros megemlékezést a gyerekek egyenruhájának szállításával segítették (Komlóska talán az egyetlen magyarországi falu, amelyet 100%-ban ruszinok laknak).

A közmeghallgatáson ott volt Hattinger Gábor, a Magyarországi Ruszinok Szervezetének elnöke is, akiről Erdős József elmondta, hogy tevékenységével megelőzte az önkormányzatok megalakulását, így ő tekinthető a mai, „hivatalos” ruszinság megalapítójának. Hattinger Jánosi András festőművész négy képének a művész által szignózott reprodukcióját ajándékozta a kerületi ruszin önkormányzatnak. A műalkotások a Szilágyi Erzsébet fasorban lévő új központban kapnak majd helyet.

Az Ihlet Kht. jelen lévő képviselője bejelentette, hogy területfejlesztési irodát szándékozik nyitni a XII. kerületben, illetve Rahón, Beregszászon, Ungváron és Munkácson. A kezdeményezés célja, hogy olyan, a vállalkozásokat segítő civil szervezet jöjjön létre, amelynek motorja a ruszin kisebbség. A közmeghallgatás zárásaként Kedik Anna énekelt ruszin népdalokat, majd a szervezők kötetlen beszélgetésre invitálták a résztvevőket.

(mm)