Lauber–Nyiri-emlékkiállítás

Lauber László (1902–1953) és Nyiri István (1902–1955) neve az 1933–1944-ig terjedő időszakban vált fogalommá az építész szakmában. Ebben az időben működött közös budapesti irodájuk, ahol számos épületet terveztek együtt. Mindkettőjük jelentős szerepet töltött be a huszadik századi, magyar, modern építészetben. Nemrég életmű-kiállításuk nyílt a második kerületi Hap Galériában.

A fekete-fehér fotók és a hozzájuk tartozó tervrajzok átfogó képet adnak a két építész legjelentősebb munkáiról. Ezek között találhatunk több hegyvidéki lakóházat is, így a Kékgolyó utca 10. alatti épületet, vagy a Németvölgyi udvart, amely ma a Hollósy Simon utcában van. További fontos épületeik közül érdemes kiemelni a Pénzintézeti Központot a Szabadság téren, valamint a pécsi Kikelet Szállót. „Épületeik értékét a finomságokban megnyilvánuló mesterségbeli tudás adja. Úgy képesek kifejezni a középület lényegéhez tartozó szimbolikus jelentést, hogy közben megmaradnak a modern formanyelvnél” (mondta az új kiállítás megnyitóján Arató András építész.

Azt a házat, amelyben az irodájuk volt, 1944-ben bombatalálat érte. Ezt követően önállóan, egymástól külön folytatták pályafutásukat, ám a barátság életük végéig megmaradt. Lauber László nevéhez fűződik egyebek mellett a Kertészeti Egyetem és a Honvédelmi Minisztérium tervezése. Halálával építészeti tevékenysége is feledésbe merült, csak szűk szakmai körben ismerik őt. Nyiri Istvánnak, aki egyébként a Sas-hegyen lakott, az egyik leghíresebb munkája az Erzsébet téri MÁVAUT autóbusz-pályaudvar, amely jelenleg műemléki védettséget élvez. Első tervének modellje maketten is látható a kiállításon. Szintén ismert tervezése az ÁMTI székháza, amely a Vígadó térnél található. Halála előtt két évvel megkapta az Ybl-díjat.

A tárlat anyagát Nyiri Mária, Nyiri Vera és Nyiri Péter építészek, Nyiri István szintén a tizenkettedik kerületben élő gyermekei bocsátották a galéria rendelkezésére.

Balogh Ildikó