Pántlika Sao Paulóban

Világszerte ismert és elismert a kerületben működő, Prima Primissima-díjas Csillagszemű Táncegyüttes. A Tímár Böske és Tímár Sándor vezette csoport a közelmúltban több helyen is tovább öregbítette a magyar népzene és néptánc jó hírét.

Hatalmas sikerrel szerepeltünk a világkiállítás keretében rendezett magyar kultúra napján – újságolja Tímár Böske. – Olyannyira, hogy a színpadról a nézőtérre kellett levonulnunk a sok csatlakozó néző miatt. Háromszor tapsoltak vissza! Az expóra a Kulturális Minisztérium választott ki minket, úgy gondolták, méltó módon képviselhetjük Magyarországot.

A Csillagszeműek eredményességének titka a Tímár-módszer, amelynek lényege, hogy a gyerekeket minél kisebb korban ismertetik meg a néptánc és népzene hagyományaival úgy, hogy azok beépüljenek a mindennapi életükbe. Az együttes 1993-as megalakulása óta Tímárék több száz aprósággal szeretették meg a népi táncot, a gyerekek szinte „anyanyelvként” tanulják azt.

– Eseménydúsan telt a nyár, hiszen a világkiállítást megelőzően, július második felében a délamerikai Magyar Néptánc fesztiválon, Brazíliában vendégeskedtünk – folytatja Tímár Böske. – A Sao Paolóban kétévente megtartott eseményen évek óta ismétlődő program várja a táncosokat. Kétnapos, nagyszabású színházi estet rendeznek számukra, majd elvonulnak egy tánctáborba, ahol intenzív táncoktatás kezdődik.

Zaragozában, a világkiállítás helyszínén (baloldalt Tímár Böske)
Zaragozában, a világkiállítás helyszínén (baloldalt Tímár Böske)

Ide hívnak meg minden alkalommal egy ismert néptánctanárt Magyarországról. Ebben az évben az oktató szerepét Tímár Böskének szánták, és vele utazhatott Mátyás fia is.

– Másodszor kértek fel, de most először fordult elő a fesztivál történetében, hogy meghívott tanárként magammal vihettem együttesem tizenhat tagját. A rendezvényen Argentína, Brazília és Uruguay százötven táncosa lépett fel, javarészt magyar származású fiatalok. Örömmel tapasztaltam, hogy több ezer kilométer távolságra hazánktól magyarul beszélnek, a mi néptáncunkat tanulják, és a tánccsoportok neveiben is saját kultúránk köszön vissza. A Sao Pauló-i csapatot például Pántlika együttesnek hívták. Külön érdekesség a Dunántúl Táncegyüttes, amelyet a fesztiválnak helyet adó várostól mintegy hétszáz kilométerre hoztak létre magyarországi svábok leszármazottai. Tagjainak ősei sem beszéltek magyarul, ők mégis úgy döntöttek, magyar tánccsoportot alapítanak, hordják a népviseletünket, és a nyelvünkön énekelnek. A dél-amerikai magyarok lelkesedése láttán határoztam el, hogy 2009 decemberében nemzetközi néptánc-gálaestet rendezek hazánkban.

A Csillagszeműeknek azért a pihenésre is jutott idejük.

– A háromhetes brazil út során egy hetet a tengerparton töltöttünk, megcsodáltuk az ország építészeti műremekeit, bejártuk Rio de Janeirót. Így újult erővel vágunk bele a munkába, az őszszel számos meghívásnak eleget teszünk.

mm.