Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Tagokat jelöl a polgári védelem

Kevéssé ismert tény, hogy a sorkatonaság megszüntetése óta is vannak honvédelmi kötelességei a magyar állampolgároknak. Be lehet osztani őket például helyi polgári védelmi szervezetekhez, amelyek veszélyhelyzetekben segítik a lakosságot. A kerületi polgári védelmi kirendeltség épp ezekben a hetekben küld ki néhány tucat értesítőt a szolgálatra való kötelezésről.
 
Bár jelenleg nem áll fenn hadkötelezettség és honvédelmi munkakötelezettség (ezeket az országgyűlés megelőző védelmi helyzet, illetve rendkívüli állapot kihirdetése esetén rendelheti el), polgári védelmi kötelezettsége minden nagykorú magyar állampolgárnak van. A lakosság védelmét rendkívüli helyzetekben ellátó polgári védelmi szervezeti egységekhez bárki beosztható. Ezek az egységek az 1996. évi XXXVII. törvény által meghatározott módon országos rendszert alkotnak – itt, a kerületben egy úgynevezett települési polgári védelmi szervezetet kell működtetni. A kerületi kirendeltségvezető, dr. Bojtor Gábor lapunknak elmondta: a szervezet létszámát törvény írja elő, e szerint – figyelembe véve a kerület veszélyeztetettségi szintjét és a lakosságszámot– 247 fővel kellene működnie. A vezetői állomány 42 fő, amelynek tagjait az önkormányzati köztisztviselők közül jelölték ki; a többi tag a kerületi lakosok köréből kerülne ki – amennyiben lennének ennyien, de egyelőre nincsenek. Eddig ugyanis csak néhány, a Közép-budai Polgári Védelmi Egyesületben is tevékenykedő önkéntes kerületi tag volt. Bojtor Gábor hangsúlyozta: a kisebb rendkívüli események során (ilyen volt például néhány évvel ezelőtt az Alkotás utcai gázrobbanás) a továbbiakban is a polgári védelmi egyesület mintegy ötven – nem csak kerületi lakhelyű – önkéntesét vetik be, de szükség van arra, hogy az úgynevezett minősített időszakokban (természeti vagy technikai katasztrófa miatt kihirdetett veszélyhelyzetben, illetve fegyveres konfliktus esetén elrendelt szükséghelyzetben vagy rendkívüli állapot idején) elegendő számú polgári védelmi beosztott álljon rendelkezésre. Ezért jelölnek ki az önkéntesek mellett további személyeket a kerületi polgárok közül. A kirendeltségvezető jelezte: elsősorban olyanokat keresnek, akik valamilyen jól hasznosítható képesítéssel bírnak, például műszaki végzettségűeket, akiket szükség esetén műszaki mentésnél lehet alkalmazni, vagy egészségügyi dolgozókat, akik elsősegély-nyújtási feladatokat láthatnak el. Ha valaki értesítést kap a polgári védelmi beosztásáról, nem kell attól tartania, hogy a kinevezés rendszeres elfoglaltságot jelent majd a számára. Bár a törvény szerint a beosztottak berendelhetőek kiképzésre vagy gyakorlatra évente maximum 40, illetve 72 óra erejéig, valójában azonban a túl nagy költségek, illetve leterheltség miatt ilyen programok nincsenek. Behívásra csak minősített időszakban lehet számítani, ami szerencsére ritkán fordul elő. A rendszerváltozás óta veszélyhelyzetekben, nagyobb árvizek és belvizek idején volt ilyen, ám ezeket sem országosan, hanem a természeti katasztrófa által sújtott területekre rendelték el.
 
Kik igen, kik nem?
A polgári védelmi kötelezettség a belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, magyar állampolgár férfi akra 16–60, nőkre 18–55 éves korukig terjed ki. Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve; a gyermekét saját háztartásában nevelő anya a gyermek 6 éves koráig; a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő a gyermek 14 éves koráig; a szülő, ha három vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza; aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el; illetve aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan.