Tavaszi nagytakarítás

Senki sem szereti, ha szemét hever az utcákon, parkokban, ha az erdő szélén hegyekben áll a háztartási hulladék – mégis gyakran előfordul az ilyesmi. Hogyan lehet kiutat találni ebből a helyzetből? A megoldási lehetőségekről Kovács Lajos alpolgármesterrel beszélgettünk.
Tavaszi nagytakarítás
Az önkormányzat sok pénzt költ a kerületi közterületek gondozására

A Föld Napjához kapcsolódóan nagyszabású takarítási akciót szervez az önkormányzat. Milyen eredményt remélnek ettől a programtól?
– Szeretnénk, ha április tizenkilencedikén minél többen hozzájárulnának a saját lakókörnyezetük, a házak előtti zöldterületek, járdaszakaszok megszépítéséhez, illetve április huszadikán sokan eljönnének a normafai erdőtakarításra. Biztos vagyok benne, hogy a kerületi akciónak látványos eredménye lesz, s reménykedem, hogy az eredményt hosszú időre meg tudjuk őrizni. A kerületiek aktivitását más kezdeményezésekkel is próbáljuk növelni: ilyen például a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, a komposztálási program, de feltétlenül ide tartoznak az idei esztendőben elindítani kívánt klímatudatosság-erősítő programok is.

Ad-e segítséget a kerület azoknak a helyi közösségeknek, amelyek a későbbiekben is vállalnák lakókörnyezetük rendben tartását?
– Igen, tervezzük, hogy takarítóeszközök, kerti szerszámok kölcsönzésével vagy akár tartós használatba adásával, illetve az összegyűjtött hulladék elszállításával segítjük azokat a közösségeket, amelyek vállalják, hogy rendbe rakják környezetüket. Terveink között szerepel az is, hogy évente kitüntető címmel jutalmazzuk azokat a házakat, amelyek nemcsak a saját ingatlanukon belül, hanem az előtt, a közterületen is példás rendet tartanak. Szeretnénk, ha ezek az ingatlantulajdonosok éreznék, nagyra értékeljük a kerület szépítéséhez nyújtott segítségüket.

Mit tesz az önkormányzat abban az esetben, ha feltűnően elhanyagolt az ingatlan előtti közterület?
– Az ingatlanok előtti járdaszakaszok tisztántartása egy fővárosi közgyűlési rendelet értelmében az érintett tulajdonosok kötelessége, így ha a szemetet, a zöldhulladékot, vagy télen a havat nem takarítják el onnan, bírsággal sújthatók. A bírságolás azonban nem célunk, és nem is tartom hosszú távon eredményes, jó eszköznek; azt szeretnénk, ha Hegyvidéken a zöldterületek és közterületek védelme, tisztelete természetes igény lenne. Jó lenne, ha mindenki a lakókörnyezete részének tekintené az ingatlannal határos közterületeket is, hiszen ezek is a mieink, mi használjuk mindennap. Furcsa helyzet, amikor azt látjuk, hogy a kerítésen belül gondosan ápolt gyep virít, azon kívül pedig méteres gaz burjánzik…

A kerület hogyan próbál nagyobb rendet tartani a saját fenntartású területein?
– A közterületek tisztántartása a kerület által fenntartott parkok kivételével a Fővárosi Közterületfenntartó Zrt. feladata, ennek ellenére sok pénzt költünk a kerületi közterületek gondozására, különösképpen a szétdobált szemét összeszedésére és elszállítására. Arra azonban nincs lehetőségünk, hogy folyamatosan járjuk a kerületet, és ellenőrizzük, keletkezett-e valahol újabb elszállításra váró szemétkupac. Csak úgy lehet rendet tartani, ha a lakók rendszeresen jelzik, amennyiben a környezetükben problémát észlelnek. Az önkormányzathoz bármikor bejelentést lehet tenni az ingyenesen hívható 06-80-200-907-es zöldszámon, vagy elektronikus úton, a www.hegyvidek.eu oldalon keresztül.

A hegyvidék beépítetlen, erdős részein komoly környezeti károkat okoz az illegális szemétlerakás. Ezek előidézőivel szemben milyen hatósági eszközökkel lehet fellépni?
– Az erdős területeken található szemét egy része a hajléktalanoktól származik – velük szemben gyakorlatilag hatástalan bármiféle szabálysértési intézkedés, az általuk előidézett problémák megszüntetése csak a szociális helyzetük rendezésével lenne lehetséges, ami össztársadalmi megoldást kíván. Az erdőket szemétlerakó helynek használó tulajdonosokkal szemben ugyanakkor nemcsak lehet, kell is szankciókat alkalmazni. Sajnos azonban a szankcionálás nem egyszerű feladat, hiszen ahhoz tettenérés szükséges, illetve olyan bizonyítékokat kell találni a hulladékban, amelyek egyértelműen utalnak a szemetelő kilétére. Utóbbira egyébként volt már példa, több esetben is sikerült utolérnie és bírsággal sújtania a kerületi szabálysértési irodának az elkövetőket. A közterületi szemetelésért kiszabható szabálysértési bírság maximális összege harmincezer forint, aminek – mint a tapasztalatok mutatják – nincs igazán visszatartó ereje. Meg kell említenem viszont, hogy a magánterületeken tapasztalható szemeteléssel szemben már sokkal hatékonyabban fel tudunk lépni: hulladékgazdálkodási bírság címén akár százötvenezer forintig terjedő büntetéssel sújtható az érintett ingatlan tulajdonosa abban az esetben, ha a „szemétlerakat” felszámolását a felszólítás kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem végzi el.

z.