A termőföldtől a fogyasztó asztaláig

A biztonságosan megtermelt, forgalmazott és elfogyasztott élelmiszer problémája állandó „napirendi pont” életünkben. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országok közül elsőként – 2003. július 1-jén – hazánkban jött létre a fogyasztóvédelmet szolgáló intézmény: a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH). Sorozatunk következő részében e hivatal tevékenységét tekintettük át, amiben Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária főigazgató volt a segítségünkre.

Az élelmiszer csak akkor biztonságos, ha a termőföldtől az asztalig nyomon követhető, amihez hatékony hatósági ellenőrzés és vizsgálati stratégia kialakítása szükséges. A MÉBiH feladata lényegében az e meglehetősen hosszas folyamat ellenőrzésében részt vevő hatóságok munkájának koordinálása, a szükséges nemzetközi kapcsolattartással együtt. Fontos továbbá az egészségügyi kockázatbecslés. Ennek során arra a kérdésre keresik a választ, hogy az élelmiszerbe bekerült szennyeződésnek (például az étolajba keveredett ásványolajnak) mekkora a tényleges egészségügyi kockázata, ártalmas-e a fogyasztóra.

Noha a médiában számos esetben hallhatunk, olvashatunk a fogyasztók védelmében megtett intézkedésekről, ellenőrzésekről és az ezeket követő különféle szankciókról, a MÉBiH mégsem sorolható a hatóságok közé. Azonban három hatósági jogkörrel felruházott szervezet csatlakozik hozzá, munkáját segítve: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, amely magában foglalja a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó, növényvédelemmel, állategészségüggyel és élelmiszer-ellenőrzéssel foglalkozó intézményeket.

Az élelmiszer nyomon követésének első fázisa mára a vállalkozó feladata, akinek bármikor hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy a terméke honnan hová került. Nyilvántartást köteles vezetnie, amelyben szerepel, hogy mit, mikor, mennyit és hová szállított. Ezzel az áru eredete a felhasználóig nyomon követhető. A felhasználó – legyen az élelmiszer- előállító, kereskedő, vendéglátó- ipari egység stb. – egy be- és kiszállítási listát vezet, amelyből kiderül, milyen terméket, mihez és mikor használt fel. A vállalkozó a 2002-ben hozott, 178/2002 EK. számú új rendelet szerint felelős terméke biztonságáért, ha problémát észlel, ki kell vizsgáltatnia és haladéktalanul tájékoztatnia a hatóságot.

A termőföldtől a fogyasztó asztaláig
Az étolajak egészségügyi kockázatát folyamatosan vizsgálják

Az uniós gyorsveszély-jelző rendszer (RASFF, azaz Rapid Alert System for Food and Feed) létrehozását szintén a fent említett rendelet írta elő; ennek nemzeti központja a MÉBiH. A rendszeren keresztül érkeznek a riasztások, ezeket a MÉBiH továbbítja a hatóságokhoz. Amenynyiben Magyarországról kerül ki a veszélyes élelmiszer, akkor disztribúciós (elosztási) listát is küldenek az uniónak, amelyből kiderül, hogy a kifogásolt terméket hová szállították. A riasztás zárt elektronikus rendszeren bonyolódik le, mindössze néhány órát vesz igénybe a teljes körű értesítés. Mintegy 3000 új bejelentést kap a MÉBiH évente, ezeket elemzi, értékeli, és szükség szerint továbbítja.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) az unió kockázatbecsléssel foglalkozó intézménye. Tevékenységéhez csatlakoznak a tagállami élelmiszerbiztonsági hivatalok, amelyek szakmai tanáccsal szolgálnak az adott nemzeti kormánynak élelmiszer- és takarmánybiztonsági kérdésekben. Az EFSA szorosan együttműködik a nemzeti intézetekkel az uniós és a nemzeti szintű kockázatbecslési munkák koordinálásában és a kölcsönös segítségnyújtásban. Ez lehetővé teszi, hogy tudományos információkat és adatokat gyűjtsenek, szakmai programokat koordináljanak, egyesítsék erőforrásaikat, továbbá együttműködjenek közös projektekben.

Az élelmiszerrel valamennyien napi kapcsolatba kerülünk, vásárlóként, háziasszonyként, szakácsként. Elengedhetetlen, hogy kifejlődjön és elterjedjen a fogyasztók igényessége, hogy ne vegyenek igénybe, ne használjanak élelmiszer-biztonsági szempontból megkérdőjelezhető termékeket, hogy ismerjék és vegyék figyelembe az alapvető szabályokat. Ehhez szükséges a korszerű, színvonalas, közérthető, hiteles, meggyőző információ.

Jó, ha tudjuk: az ételmérgezések hetven-nyolcvan százaléka a magánháztartásokban fordul elő! A fogyasztó tájékozottsága ma már elengedhetetlen. Erre szolgálnak a MÉBiH honlapján rendszeresen frissített tájékoztatók, hírlevelek. A felvilágosító tevékenységet korlátozza, hogy kis létszámú az intézmény, mindössze tizennyolc fő dolgozik ott.

Mint a főigazgató elmondta, a távlati elképzelések között szerepel Magyarország élelmiszer-biztonsági helyzetének átfogó elemzése, programjának kidolgozása. A hivatal fő célja pedig a fogyasztók minél szélesebb körű elérése, tudatos fogyasztóvá nevelése.

Járay Mari