Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A "titkok háza" a Böszörményi úton

 
A Hegyvidéken létezik egy objektum, amelyben ha valaki kimondja, „Ezredes”, mindenki ugyanarra a személyre gondol. És nem azért, mert ő az egyetlen, aki ezt a rangot viseli a falakon belül. A szóban forgó rendőr élete olyan szervesen összeforrott a létesítményben működő szervezet alapításával és céljával, hogy szinte elválaszthatatlan attól.
Dr. Boda József
Dr. Boda József, a Nemzeti OKtatási Központ igazgatója

Úgy is mondhatnánk, Dr. Boda József rendőrezredesnek missziója van. Képletesen is, és a szó legigazibb értelmében is. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Oktatási Központ (NOK) igazgatójaként nemcsak a világ minden részébe kiküldött magyar békefenntartó rendőri egységek kiképzéséért, de ottani működésükért is felelős. Ennek megfelelően az Ezredes a Böszörményi úti, a kerületi legenda által „FBI-akadémiának” titulált egykori csendőrlaktanyában a kívülálló számára fölöttébb bonyolult oktatási rendszert irányít. Az amerikai szövetségi nyomozóirodára, az FBI-ra tett utalás részben jogos, de ennek kifejtése legyen egy későbbi írásunk tárgya. Most maradjunk annál, hogy az ENSZ békefenntartás május 29-én ünnepelte a hatvanadik születésnapját. Az NOK a nemzetközi napot arra is felhasználta, hogy elbúcsúztatta a hamarosan Koszovóba, az ún. EULEX misszióba kiutazó, Pallagi Imre rendőrezredes által vezetett tizennégy fős állományt. A különítmény minden egyes tagja e zöld rácsos kerítéssel, térmegfigyelő kamerákkal körülvett „titokzatos” létesítményben sajátította el a mesterség csínját-bínját, kezdve az ELTE-szintű nyelvvizsgától a kézitusáig.

 A csendes hangú, kerek szavú Ezredest az újságíró csakis egy kopó kitartásával képes mikrofonvégre kapni. Ha éppen nem tart foglalkozást a Böszörményi úton, vagy rendészeti és felderítői előadást a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, esetleg protokollt a minisztériumban, akkor a Magyar Ejtőernyős Bajtársi Szövetség elnökeként tevékenykedik, netán éppen maga is ugrik valamelyik reptéren. Ám ha ezek közül egyik helyszínen sem található, akkor külföldön van. S ez utóbbi esik meg vele a leggyakrabban. Sorolja a „forró” földrajzi pontokat, amelyeket hétköznapi ember csupán a médiából ismer: Afganisztán, Irak, Koszovó, Grúzia, a Sínai-félsziget, Mozambik, Kambodzsa, Angola vagy éppen Nyugat- Szahara. És természetesen az ENSZ-palota New Yorkban, avagy az EU brüsszeli központja. A két utóbbi „az együttműködés, a beszámolás és az irányelvek” színhelye. – Ez a hegyvidéki objektum felel a rend- és békefenntartó missziók tagjainak kiképzéséért, kiválogatásáért, a kapcsolatok fenntartásáért, a fegyelmi és logisztikai problémák megoldásáért – mondja, amikor leülünk a tárgyalóteremben, a tea mellé. Lassan kibontakozik a szervezet, majd egy kis ösztökélés után az egyén története is. A kettő úgy fonódik egybe, mint egy izgalmas regény szálai.
 
Kommandós képzés
Kommandós képzés a Központban
Az ENSZ első hivatalos missziója a fegyverszünetet ellenőrizte Jeruzsálemben, 1948 májusától, UNTSO kódnév alatt. Magyarország másfél évtizeddel később, 1973-ban Dél-Vietnámban vett részt először békefenntartó tevékenységben a Varsói Szerződés katonai kötelezettjeként. A rendszerváltás idején Namíbia következett, majd egy ország, amely meghatározta Boda József további sorsát – Kambodzsa, 1992-ben. Ez volt az első missziója, s mindjárt parancsnokként került a 129 különlegesen kiképzett katonai rendőr alkotta csapat élére. Az emlékre először mosolyodik el, mióta beszélgetünk. – Tizenöt éves koromban, külön engedéllyel ugrottam ki először egy MHSSZ repülőgépből, 1969-ben. Amikor besoroltak három évvel később, fel sem merült a kérdés, hogy melyik alakulathoz kerüljek. Katonaválogatott ejtőernyős lettem, tizenkilenc évet szolgáltam a Magyar Honvédség felderítőegységénél. Tudja, aff éle háttérben ledobandó, deszantos parancsnok lettem. Őrnagyként szolgált, amikor áthívták a rendőrséghez 1991- ben. Akkoriban harapództak el a robbantásos merényletek Budapesten. Szükségük volt speciálisan képzett tisztekre az újonnan felállított, önálló antiterrorista egységben. – Alezredesi rangban, parancsnokhelyettesként „vettek át”, fizetésemelést, lakást kaptam bővülő családom számára. Egy hónapra kiküldtek Amerikába, antiterrorista kiképzésre. Amikor „bejött” Kambodzsa, engem választottak parancsnoknak, mert volt angol nyelvvizsgám. Tizenöt hónapot töltött Phnompenben. – Nagy iskola volt! Ott tanultuk meg a missziós rendfenntartás ábécéjé. Azóta nőttünk egymáshoz, a feladat és én. Tréfásan mondják a kollégáim: ha új kérelem jön egy kontingens felállítására, akkor az Boda…
 
A Szovjetunió szétesése után a volt szocialista országokban felvirágzott a szervezett bűnözés: gazdasági, politikai és maffiaterror, kábítószer-, emberkereskedelem. Az önálló lábra álló országok az FBI segítségét, helyesebben szakértelmét kérték. Ekkor született az amerikai ötlet, hogy célszerűbb, ha a problémákat a helyszínen kezelik. FBI-küldöttség járta végig Közép-Európát, a választás Magyarországra, pontosabban a Böszörményi út 21. alatti rendőrségi ingatlanra esett. A két fél 1995. április 24-én írta alá a szerződést, ezzel megszületett az FBI első külföldre helyezett bázisa. Az USA 2,5 millió dollárral járult hozzá az ILEA  (Nemzetköz Rendészeti Akadémia) felállításához. Még aznap beindult az első, nyolchetes tanfolyam, cseh, lengyel és magyar hallgatókkal. – Négy évvel később, 1999-ben a belügyminisztérium és a rendőrség vezetői összevonták az addig szerteszét működő kiképzési tanfolyamainkat, és az NOK logója alatt összefogták azokat. Előléptettek ezredessé, én lettem az oktatási központ igazgatója. Az FBI által vezetett ILEA, valamin az FBI Task Force (Beavatkozó Egység) maradt egy oldalszervezet, amely közvetlenül az USA-nagykövetség felügyelete alatt áll, igazgatóját az FBI nevezi ki. Napjainkban, aki ide belép, Európában egyedülálló rendészeti kampuszban találja magát. Nem csupán a Közép-európai Rendőr Akadémia (KERA), de maga az Európai Rendőr Akadémia (CEPOL) is ide költözött. Itt képezik ki többek között az MFO (Multi-nemzetségű Erők és Megfigyelők), valamint az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) specialistáit is. Az NOK által szervezett tanfolyamokon a nemzetvédelmi erők mellett rendőrök, határőrök, vámosok, sőt bírák és ügyészek járnak ide elméleti, gyakorlati és taktikai kiképzésre. Az akkreditált angol, francia és német nyelvtanfolyamokon minden időben 300 hallgató tanul és vizsgázik felsőfokig bezárólag. A koordinációs osztály továbbképzést nyújt biztonságpszichológia, lélektaktika, túsztárgyalás, válságkezelés, bűnügyi szakértői vagy éppen helyszínelő tantárgyakban, csupán néhányat említve. Ma már nyolc ország vesz részt az együttműködésben, ezen felül hét „nyugati” állam küld előadókat 55 ország hallgatói számára, ez utóbbiak száma már 2006-ban átlépte a 30 ezret! Boda ezredes időközben ledoktorált, hadtudományi értekezése a felderítés szerepéről szólt a békefenntartó kontingensek felkészítésében.
 
Szervezet
A Szervezet és az Ezredes története szorosan összekapcsolódik
Gyors terepszemlét tartunk. Éppen a Heves megyei beavatkozó egység van továbbképzésen. A tantermi foglalkozás után a Taktikai Házban – fekete sísapkában, porszemüvegben, narancsszínű plasztik revolverrel a kezükben – a lakásban történő rajtaütést gyakorolják. – A kommandós kiképzés egy szelete – tájékoztat az ezredes. Bekukkantunk a számítástechnikai, majd a bűnügyi laboratóriumba, az egykori csendőrlovardából átalakított fitneszközpontba, a tizenkétezer kötetes könyvtárba. A helyi múzeumban ismét a békefenntartókra terelődik a szó. Mind a huszonhét uniós államban meghirdetik a rendészeti pályázatokat, amelyekre az egyes országok felelős szervei ajánlanak kiképzett személyeket. Mi a feltétele egy missziós részvételnek? Legalább öt év rendőri munka, tárgyalóképes angoltudás, kétéves jogosítvány, megfelelő egészségi és fizikai állapot – mindezek az NOK bázisán kapott speciális kiképzésen felül. Magyarországon jelenleg százhúsz készenléti rendőr szerepel a Böszörményi úti intézmény adatbázisában. Minden évben továbbképzésen vesznek részt, s mint mondják, „bármikor, bárhová, bármilyen” módon készek útra kelni. Amikor e szavakat idézi Boda ezredes, másodszor látjuk mosolyogni. Amikor kilépünk a biztonsági kapun az utcára, visszanézek. A térmegfigyelő mintha ránk kacsintana: lám, nem vagyunk mi olyan titokzatosak, mint ahogy elképzeltétek.
 
(Somogyvári)