Tizenöt év jutalomjáték

Születésnapját ünnepelte a Jókai Néptánccsoport.
Gálaműsorral ünnepelte tizenötödik születésnapját a Jókai Néptánccsoport a tavalyi év végén. A XII. kerületi művelődési központ színháztermében először filmvetítés segítségével megelevenedtek a gálaműsorra való készülődés pillanatai. A kis és nagyobb táncosok elmesélték, mit ad mindennapjaikhoz a néptánc, és mit jelent nekik a Jókai Néptáncsoporthoz tartozni. „Nem elég a jóra vágyni:/A jót akarni kell!/És nem elég akarni:/ De tenni, tenni kell! /A jó szándék kevés!/ Több kell: – az értelem!/Mit ér a hűvös ész?! Több kell: – az érzelem!”, idézte köszöntőjében Váci Mihály sorait Békés Tiborné, a tánccsoportnak otthont adó Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola nyugalmazott, egykori igazgatója. Mint rámutatott, Váci Mihály verse egyben az intézmény mindenkori tanári karának ars poeticájaként is felfogható. A pedagógusok elvei a kezdetektől változatlanok: nevelve oktatnak, és oktatva nevelnek. Ez a kettősség jellemzi leginkább a Jókaiban folyó munkát.

A Jókai Néptánccsoport
A Jókai Néptánccsoport

Nem véletlen, hogy az iskola oktatási programja is sokrétű, szerepet kap benne a zene, a színjátszás, a kézművesség és persze a néptánc, amelyet Bettenbuk Krisztina honosított meg a Jókaiban. Ő az, aki megismertette a tánc szépségeivel a kerületi gyerekeket, és teszi ezt immár tizenöt éve – emlékezett a kezdetekre Békés Tiborné. A tornaterem színpada hamarosan kicsinek bizonyult, a Jókai Néptánccsoport így külföldi fellépései mellett eleinte Csillebércen, később Kőbányán, a Törekvés Művelődési Házban tartotta bemutatóit. Jelenleg évente két alkalommal a XII. kerületi művelődési központ ad lehetőséget arra, hogy a csoport megismertesse a tánc csodájával a hegyvidéki közönséget. A siker rengeteg gyakorlást, munkát, kitartást és türelmet követel, de az eredmény, a tánc öröme és a közönség tapsa mindenért kárpótol.

Ami pedig még ennél is fontosabb, a táncosok közösséget alkotnak, tartást szereznek, megváltozik viszonyuk a világhoz, jobb emberekké válnak – hangsúlyozta a volt igazgatónő. Az iskola jelenlegi vezetője, Hellerné Nádor Ildikó elődje gondolatait tovább fűzve a sikerekre emlékezett: a dublini, brüsszeli fellépésekre, a kerületi rendezvények sorára, a tizenegy hegyvidéki fesztiválra, a Kodály és Bartók-emlékműsorokra, a budapesti és vidéki bemutatókra. Kiemelte, hogy a munkájuk sohasem volt öncélú, a kezdetektől arra törekedtek, hogy másoknak okozzanak örömet. Ha szükség volt rájuk, mindig kiálltak a nemes ügy mellett, így az első hívó szóra részt vettek a beteg gyerekek megsegítésére szervezett nagyszabású jótékonysági gálán. A születésnapon az elmúlt tizenöt év megannyi szépsége, sikere és feledhetetlen élménye sűrűsödik össze egyetlen műsorba, amely – ahogy az igazgató fogalmazott – ajándék a közönségnek, s jutalomjáték a táncosoknak.
Emem.