Törvényességi felügyelet nélkül

A beszámoló közgyűlésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertette dr. Bék Ágnes jogtanácsos a májusi társasházi fórumon.

A legtöbb vitás helyzet az elszámolások körül alakul ki – jelentette ki Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke. A közös képviselők egy része ugyanis nem a törvények szellemében készíti el az elszámolást, amit jogosan sérelmeznek a tulajdonostársak. A bevételeknél és kiadásoknál a legapróbb tételeket is fel kell tüntetni, köztük a közüzemi kifizetéseket, a postai és bankköltséget, a kéményseprés díját, valamint az év közben karbantartásra, illetve vészelhárításra kifizetett összegeket. Érdemes az előző évi tervet szembeállítani a tényleges számokkal, ha nagy az eltérés, ennek okát célszerű szöveges magyarázat formájában világossá tenni a lakók számára.

Szintén tájékoztatni kell a tulajdonosokat a társasház számláján, illetve a házipénztárban lévő pénz nagyságáról. Albetétenként, nevekre lebontva kell közölni a tulajdonosokkal a közösköltségbefizetéseket. A hiedelemmel ellentétben ez csak akkor sért személyiségi jogokat, ha az elszámolást kifüggesztik, a tulajdonosoknak ugyanis jogukban áll tudni, kik azok, akiknek elmaradása van.

A napirendi pontokat tartalmazó meghívókat nyolc nappal korábban kell kiküldeni, ami azt jelenti, hogy leghamarabb a meghívók postai feladását – ajánlott küldemény formájában –, illetve személyes vagy postaládába történő kézbesítését – ennek megtörténtét érdemes tanúkkal igazoltatni, vagy átvetetni az érdekeltekkel – követő kilencedik napon lehet megtartani a közgyűlést. A határidők betartása azért fontos, mert ellenkező esetben a bíróság automatikusan megsemmisíti a közgyűlés döntéseit.

Gyakori hiba, hogy nem mellékelik az elszámolást, mondván, elegendő azt felolvasni a közgyűlésen. Ez tévedés, az elszámolásokat előzetesen el kell juttatni a tulajdonosokhoz. Ajánlatos a határozati javaslatokat is kiküldeni a meghívókkal együtt, ami meggyorsítja a döntési folyamatot. Még mindig előfordul, hogy a napirendi pontok után az egyebek rovatot is szerepeltetik. Ez teljesen szabálytalan, de értelmetlen is, ugyanis a közgyűlés kizárólag az eredetileg megadott napirendekről hozhat határozatot, minden más felmerülő kérdésben csak egy újabb közgyűlésen születhet döntés.

Kérdésre válaszolva Bék Ágnes elmondta, a társasházaknál nem létezik törvényességi felügyelet, így a tulajdonosok egymásra, valamint a bíróságra vannak utalva. Előfordul, hogy a közös képviselő nem hívja össze időben a közgyűlést. Ilyenkor a tulajdonosok egytizede a napirendi pontok meghatározása mellett írásban kezdeményezheti a közgyűlés megtartását, amelyre a közös képviselőt is meg kell hívni. A közös képviselőnek tizenöt napja van, hogy nyolc napon belüli időpontra összehívja a közgyűlést – ha ezt nem teszi meg, a tulajdonosok nélküle is megtarthatják. A hasonló esetek elkerülése érdekében érdemes komolyan venni a számvizsgáló szerepét, ugyanis ő az, aki a közös képviselő munkáját felügyeli, illetve bizonyos ügyekben intézkedhet helyette.

Előfordul, hogy egyes tulajdonostársak akadályozzák a közgyűlés munkáját. Ez megelőzhető olyan levezető elnök felkérésével, aki tekintélyénél fogva képes gátat vetni a parttalan vitáknak. Határozatképtelen a közgyűlés, ha nincs képviseltetve a tulajdon legalább 51 százaléka, ezért akadályoztatás esetén érdemes valakit felkérni az ügyeink képviseletére. Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy egy személy ne kapjon túl sok megbízást, mert így adott esetben akár egyedül is dönthet a ház ügyeiben. A törvény nem határozza meg, hogy egy ember hány tulajdonost képviselhet. Előfordulhat az is, hogy egy személy vagy család akkora tulajdonrészt szerez a házban, hogy egymaga kerül döntési helyzetbe. Ilyenkor a többieknek joguk van sérelmeikkel bírósághoz fordulni, hiszen a törvény rendelkezik a kisebbség érdekeinek védelméről.

Ajánlott mediátor igénybevétele, a mediációs eljárás ugyanis lényegesen gyorsabb és olcsóbb, mint egy elhúzódó bírósági tárgyalás. A mindkét fél által elfogadott pártatlan mediátor által vezetett békéltetés célja a közös megegyezés, hiszen határozathozatalra nincs lehetőség. Természetesen a mediáció nem zárja ki a bírósági utat, de az esetek többségében hasznosnak bizonyul. Ami a peres ügyeket illeti, társasházi viták esetében általában nem születik érdemi döntés, a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésével a bíróság visszautalja a döntést a tulajdonosokhoz. Fontos tudnivaló, hogy a közgyűlési határozatokat és lehetőség szerint a jegyzőkönyvet nyolc napon belül kell eljuttatni a tulajdonosokhoz. A jegyzőkönyvnek csupán a legfontosabb történéseket és a nemmel szavazók nevét kell tartalmaznia.

Bék Ágnes végezetül a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének munkájáról szólva elmondta: a közös képviselők munkájának segítése mellett a szervezet igyekszik hasznos és aktuális tanácsokkal, ismeretekkel ellátni az ingatlantulajdonosokat. Ennek érdekében a tagok ingyenesen juthatnak hozzá az egyesület szakmai lapjához, fórumokon és konferenciákon vehetnek részt, illetve térítésmentes jogsegélyszolgáltatást vehetnek igénybe.

mm.