Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Adós, fizess!

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adókról szóló törvényt július 8-án hirdették ki. Ez a törvény tartalmazza a többi között a lakóingatlanok adójára vonatkozó rendelkezéseket is. E szerint az adót ingatlanonként kell számolni, az első ingatlan adómentes határa 30 millió, a másodiké 15 millió forint, a harmadik minden esetben adóköteles. Az első ingatlan az, amely a tulajdonos számára „a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyül szolgál”.
A törvény melléklete szerint a lakóingatlanok adója az egész ország területét figyelembe véve a Hegyvidéken élőket sújtja a legnagyobb mértékben. A kormány a XII. kerületben az egylakásos lakóépületben lévő ingatlanokat négyzetméterenként 500 ezer forintra értékelte, míg a többlakásos vagy egyéb épületben lévő lakások esetében ez az összeg 450 ezer forint.
 
Mivel a települési önkormányzatok képviselő-testületei a törvény szerint a helyi közösségeket érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhatnak a döntésre jogosult szervhez, ezért Pokorni Zoltán, Hegyvidék polgármestere javaslatára a XII. kerületi képviselő-testület a törvényjavaslat visszavonását kezdeményezte, amiről június 18-i ülésén döntött. A polgármester a testület határozatáról június 22-én levélben értesítette Oszkó Pétert.
 
A pénzügyminiszter válaszában kiemelte, hogy a törvény a települési, településrészi (kerületi) átlagértékeket tartalmazza, ezért könnyen előfordulhat, hogy egy-egy adózó ingatlanának négyzetméterenkénti forgalmi értéke a törvényben szereplőnél alacsonyabb vagy magasabb. Mivel azonban bevalláskor az ingatlan tényleges forgalmi értékét kell feltüntetni, így Oszkó Péter szerint a hegyvidéki ingatlantulajdonosok nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe a többi kerület lakóival szemben.
 
Pokorni Zoltán megállapításával, miszerint a tulajdonosok nincsenek tisztában lakóingatlanuk forgalmi értékével, szintén nem értett egyet a pénzügyminiszter. Véleménye szerint, ha nem is pontosan, megközelítőleg tudatában vannak a reális értéknek, ráadásul az állami adóhatóság jelenleg is működtet egyedi forgalmi érték megállapítására alkalmas rendszert.
 
Túl azon, hogy a pénzügyminiszter válaszlevele már a törvényjavaslat elfogadása (június 29.) után (július 7-i keltezéssel) született meg, továbbra sincs válasz több lényegi kérdésre. Vajon a szomszédos, hasonló adottságú II. kerületben miért kevesebb (egységesen négyzetméterenként 400 ezer forint) az ingatlanok irányadó értéke? Ingatlanadó szempontjából miért jóval „olcsóbb” egy vidéki kisközség luxusvillájában élni, mint a Déli pályaudvar környékén, egy régi ház alagsori lakásában? Egy hegyvidéki, 70-80 négyzetméteres, bármilyen állapotú, bárhol lévő lakás biztosan akkora luxus, amelyért pluszadót kell kivetni?
 
A hegyvidéki önkormányzat egyébként a www.hegyvidek.eu weboldalon összeállított egy kalkulátort, amellyel kiszámítható, hogy kedvezmények nélkül mekkora összegű éves adót szükséges fizetni. Egy fórum is üzemel a honlapon, ahol bárki véleményezheti az új adónemet.
 
(es.)