Ortofotó és a KSZT összevetve
Ortofotó és a KSZT összevetve

Értékmegőrzés és fejlődésösztönzés

A Hegyvidék arculatának, hagyományos építészeti karakterének megőrzése, valamint a kerület fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy milyen városrendezési és építési szabályokat határoz meg az önkormányzat. Ezeket a szabályokat hoszszas előkészítő munka után tavaly év végén módosította a képviselő-testület – a túl- és az alulszabályozottsággal összefüggő problémákat egyaránt rendezni kívánták a változtatásokkal.

A hegyvidéki önkormányzat aktualizálta a 2005-ben megalkotott egységes Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatát (KVSZ), illetve a szabályokat térképes formában bemutató kerületi szabályozási tervét. A kerület igyekezett rendeletébe beépíteni az itt élők igényeit, az építési engedélyezési eljárások és a tervzsűri tapasztalatait, és természetesen a jogszabályi változásokat. A hosszas előkészítő munka (szakmai tervezés, többfordulós lakossági és szakhatósági véleményeztetési procedúra) után tavaly decemberi ülésén fogadta el a képviselő-testület az új KVSZ-t (amelynek terjedelmes szövegét lapunk előző számában olvashatták) és annak mellékleteként a – korábban külön egységként kezelt – szabályozási tervet.

– Az új szabályozásba túlnyomórészt könnyítések, illetve pontosítások kerültek – így összegezte a változásokat Szabó-Kalmár Éva, az önkormányzat főépítészi és környezetvédelmi irodájának vezetője. A könnyítések kapcsán az irodavezető kiemelte, hogy az épületek, illetve a gépjárművek telken belüli elhelyezésére vonatkozó előírások jobban figyelembe veszik az egyes területek sajátos adottságait; így például bizonyos esetekben nem csak a telek első felébe (a közterülethez közelebb eső részen) lehet új épületet elhelyezni. A terepkialakításra vonatkozóan is életszerűbb szabályozás készült: az építési telek természetes terepszintjét – bizonyos korlátozásokkal – felfelé 0,5 helyett 1, lefelé 1,5 helyett 2 méterrel lehet megváltoztatni. Az ingatlanhoz tartozó garázskapu, valamint a telekhatár és a garázs között építhető hídszerkezet maximális szélességét 3,5 helyett 4 méterben határozták meg.

Az építészeti hagyományok erősítése, a régi villaépületek rekonstrukciója érdekében született az a könnyítés, hogy az 1950 előtt épült (korábban viszsza- vagy elbontott) házak az eredeti terveknek megfelelően újraépíthetők, akkor is, ha ezzel túllépik a KVSZ-ben meghatározott beépítési paramétereket (a maximum ez esetben a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzat – BVKSZ – szerinti keretövezet felső határa). Szintén a BVKSZ szabta kereteken belül teremtettek lehetőséget arra, hogy nagyobb beépíthetőséggel „jutalmazzák” azt az ingatlantulajdonost, aki a magántulajdonából területeket – például nyitott passzázsokat, zöldfelületeket – biztosít a köz számára.

Elsősorban a forgalmas útvonalak mentén található társasházak felújítását segíti, hogy megszűnt a reklámhálók kihelyezésének tilalma – ezekkel, mint köztudott, jelentős bevételre tehetnek szert a lakóközösségek, így könnyebben tudják megoldani a felújítások finanszírozását. Ezek a reklámhálók csak időszakos jelleggel, az épület felújításának idejére, a homlokzati állványok takarására helyezhetők el, nem csorbítva ezzel azt az elvet, hogy az önkormányzat továbbra sem szeretné, hogy reklámok torzítsák el a városképet.

A környezetbarát módon meleg vizet termelő napkollektorok elterjedésének eddig nem kedvezett, hogy gépészeti berendezésként ezeket nem lehetett az épületen elhelyezni; mostantól viszont a tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon felszerelhetők.

Noha a lakosság részéről komoly igény mutatkozik a társasházak meglévő padlástereinek beépítésére, és az önkormányzat szeretett volna lazítani a korlátozó szabályokon, erre végül is az állami főépítész elutasító véleménye miatt nem került sor. A főépítészi iroda vezetője jelezte: az önkormányzat szándéka, hogy a KVSZ következő módosítása során – amiről a decemberi ülésén döntött is a képviselő-testület – ismételten foglalkozzon ennek a problémakörnek a megoldásával.

Szabó-Kalmár Éva szerint a szigorítások mindenekelőtt a városkép védelmét, a jobb építészeti minőség megjelenését, illetve a zöldfelületek bővítését célozzák. Városképi szempontok miatt az épületek utcai homlokzatát (védett épületeknél azok valamennyi homlokzati felületét) nem lehet részlegesen felújítani vagy átszínezni, illetve a rikító színezés se megengedett. Zártsorú övezetekben a külső tokos redőnyök beépítése mellett a kirakatszekrények kihelyezését is megtiltották. Újonnan létesülő és meglévő lapos tetők rekonstrukciója során (a védett épületek, a kereskedelmi, kulturális és vendéglátó célt szolgáló tetőteraszok kivételével, illetve amenynyiben nincs szakvéleménnyel igazolt statikai probléma) a tetőfelületen élő zöldfelületet kell kialakítani.

Az új KVSZ az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározott kerületi fejlesztések kereteit is megteremtette. Az irodavezetőtől megtudtuk: a Királyhágó tér, Böszörményi út és környékének tervezett rehabilitációjával összhangban, például, növelték az utcai vendéglátóteraszok területmaximumát, ezzel is elősegítve, hogy kellemes, jól funkcionáló közösségi terek jöjjenek létre a kerület központjában.

z.