Ház kitárt ajtókkal

Mint egy népmesében: a „legkisebb” – ezúttal leány – túljár a „király” eszén, s anélkül, hogy magára haragítaná, a fenség „cifra palotájából” a „szegények” közös, de kicsiny birodalmát teremti meg. A furfangos leány esetünkben Eördögh Judit, a Virányosi Közösségi Ház igazgatója, a birodalom pedig maga a ház, amely az idén ünnepli húszéves születésnapját.
Eördögh Judit azt mondja, ami létrejött, nem egyedül a saját érdeme, hanem az őt körülvevő kiváló munkatársi és szakemberi gárdának is köszönhető. Valóban, a Buda egyik legszebb részén, Virányoson felépült, eredetileg gondozási és alapszervezeti pártközpontnak tervezett ház már régóta – az idősek ellátása mellett – közösséget teremtő otthon, amely az igényes kultúrának is helyet ad.
 
Mindez nem egyik napról a másikra történt. Éppen húsz esztendeje, hogy Eördögh Judit, odahagyva a pedagógusi pályát, „egy életem, egy halálom”, elvállalta az újonnan nyíló közösségi ház vezetését.
 
Szíveket melengetni
– Maximalista vagyok – mondja az igazgatónő. – Nem tudok másképpen dolgozni. Ezenkívül él bennem egyfajta érzelmi ösztönző erő. Úgy vélem, az ide ellátogatók számára az egymásra figyelés, a nekik szóló tevékenység lehet az a vonzerő, amiért igényük támad az értékes, a mások épülésére is szolgáló együttlétekre, közös programokra, elfoglaltságokra. Virányoson és környékén nem volt olyan hely, ahol a helyi lakosok és a távolabbiak összejöhettek volna akár csak egy jó beszélgetésre. Úgy éreztem, szívet melengető rendezvényekkel kellene becsalogatni a kerületi közönséget. Ezt az egyáltalán nem kultúrotthonnak épült házat bensőséges hangulatú, személyre szóló, egyénekre szabott programokkal, előadásokkal, foglalkozásokkal kellene betölteni. Igaz, itt nincs kiállítóterem, öltöző, színpad, következésképpen a klubéletnek is más a funkciója.
 
Kihez, kikhez fordulhatott segítségért? Honnan vették az ötleteket, hogy milyen programokat kellene tető alá hozni?
– Igyekeztem elsősorban jó szakembereket gyűjteni magam köré. Mindmáig a jobb kezem Nagyné Orvos Gabriella, a Virányosi Közösségi Ház igazgatóhelyettese. Éjszakákba nyúlóan tervezgettünk, ő rajzolta kézzel a havi programokat, festette a plakátokat. Rendkívül sokat segített. Nagyon hálás vagyok Kahlich Endrének, a Hegyvidék újság korábbi állandó munkatársának, helytörténész szakembernek, valamint Herczeg Eszternek, akivel közel tizenöt esztendeje támogatjuk egymás elképzeléseit. Laib Zsuzsanna hosszú éveken át a pénzforgalmi ügyintézőnk, a gazdasági iroda „lelke” volt. Ruff Annamari önkéntesként szórólapokat terjesztett, pénzt szedett a tanfolyamainkra. Ma már ő is a mi állományunkba tartozik mint gazdasági ügyintéző. Ő az, aki éppen a húszéves évforduló előtt jóformán egyedül ásta fel és füvesítette a kertet a ház körül. Megannyi olyan ember, akiket megtalál a munka.
 
Rajeczky Zsuzsanna, Eördögh Judit és Nagyné Orvos Gabriella igazi otthont teremtett a közösségeknek
Rajeczky Zsuzsanna, Eördögh Judit és Nagyné Orvos Gabriella igazi otthont teremtett a közösségeknek
 
Három útnak több ága
Eördögh Judit, csakúgy, mint a mesében, három út közül választhatott, nem beszélve a számtalan egyéb, ám kisebb lehetőségről. Elment a 6-os számú MSZP Pártkörzethez (a ház egy részét a párt céljaira szánták a rendszerváltás előtt – a szerk.). Felkereste Kozma atyát, aki akkor még a zugligeti templomban élt és végezte hitéleti tevékenységét. Mindkét helyről tanulságos tapasztalatokat gyűjtött. Az igazán jó út azonban a harmadik volt, amely az önkormányzathoz vezetett, ahol Venesz Anna adta a leghasználhatóbb ötletet. „Tánctanárra mindig van igény” – mondta, és nyomban Székely Attilát ajánlotta, aki azóta is töretlen népszerűséggel oktatja a standard táncokat, és vezeti a Harmónia társastáncklubot. Minden megmozduláskor számíthatnak rá a közösségi ház munkatársai.
– Késő ősz, kora tél volt, amikor húsz évvel ezelőtt megnyitottuk a házat – meséli Judit. – Nagy izgalommal készültünk rá. Hála a szorgalmas szórólapozásnak, a szájról szájra terjedő propagandának és a bennünket mindmáig készséggel támogató kerületi médiának, szinte csődültek befelé az emberek. Nagy volt az érdeklődés, a kíváncsiság: mi lesz itt? Szerencsére vonzónak bizonyult a karácsony előtti kézműves vásár a míves portékákkal.
 
Mi történt ezután?
– Elindult a közösségi élet. Annak megfelelően rendezkedtünk be, hogy minden helyiségünk többfunkciós. Kezdetben olyan előadásoknak, foglalkozásoknak adtunk helyet, amelyek vezetői azóta is visszajárnak hozzánk, noha már inkább csak régi kedves vendégek, látogatók. Akkoriban mindnyájunk által nagy érdeklődéssel várt alkalmak voltak Mohás Lívia Anna klubjai, vagy a skót népzenét játszó M.É.Z együttes és táncháza, a Téka együttes, a görög népzenét népszerűsítő Astra együttes, vagy éppen Horgas Ádám mozgásszínháza.
 
Gryllus Vilmos fellépéseire mindig benépesül a közösségi ház
Gryllus Vilmos fellépéseire mindig benépesül a közösségi ház
 
Együtt a Jókai Klubbal
– 1994 óta vagyok a Virányosi Közösségi Ház igazgatója. Önálló intézményként 2004-től a Jókai Klubbal közösen, egy intézményként működünk. A változás jótékonyan hatott mindkét művelődési intézmény életére. A bevételeinket visszaforgathattuk a működtetésre, a rendezvényeinkre. Attól a pillanattól, hogy megnyílt a közösségi ház, megvolt a lehetőség az együttműködésre a Virányos Gondozási Központtal. Jelenleg a klub ebédlőjében tartjuk a kertbarát kör, a sakkszakkör foglalkozásait. Az idén ősztől új programok indulnak itt: életmód klub délutánonként, míg a hétvégeken klubestek rendezését tervezzük.
 
Vannak-e, akik innen indultak, és azóta jeles-neves egyéniségek lettek?
– Tanfolyamainknak nem elsősorban az a céljuk, hogy hírességeket neveljenek ki, sokkal inkább egy-egy terület iránt szeretnénk felkelteni a gyerekek érdeklődését. Kivétel ez alól természetesen a méltán világhírű, Magyar Örökség Díjas, Európa Táncdíjas és Prima Primissima-díjas Csillagszemű Gyermektáncegyüttes, amelyben Timár Sándor és Timár Böske az óvodás korosztálytól kezdi az oktatást, és profi szintig képezi a fiatal táncművészeket. Nagyon büszkék vagyunk rájuk! Rangjuk, elismertségük szívós, színvonalas munkájuknak köszönhető. Mi csak otthont adtunk nekik, akik megszerettetik a néptáncot, s azoknak, akik megszeretik. Rajztanodánkban Z. Szabó Zoltán, a neves festőművész oktat, de ő sem a hírneve öregbítéséért tartja foglalkozásait. Az első években itt próbált a Koltay Gergely vezette Kormorán együttes. A felnőtt művészi tornát Tass Olga mesteredző, olimpiai bajnok vezeti. A mi házunk elsősorban a nívós, közösségformáló, igényes foglalkozások otthona.
 
Hogyan tovább? Az említettek mellett várhatók-e további újdonságok?
– Ebben az idényben indul az akrobatikus rock and roll és a társastánc gyerekeknek, a „Légy hiteles!” elnevezésű önismereti tanfolyam, illetve az arctorna, amely által hatásos módszereket tanulhatunk meg a szem körüli szarkalábakkal, a száj melletti ráncokkal folytatott küzdelem eredményesebbé tételéhez. A hagyományoknak megfelelően az idén is lesz Tücsök-zene a kicsiknek szakavatott zenepedagógus vezetésével, a még kisebb korosztályt célozza a Ringató, az ügyesebbeket pedig a Fabrika várja. A Héthang Varázs, a Badi Mária vezette speciális zenei oktatási módszer és képességfejlesztés a négy-hét esztendős tehetséges csöppségek kedvelt programja. Szintén nagy népszerűségnek örvend a Helen Doron módszere szerint működő angoloktatás, amelyen akár néhány hónapos kortól ismerkedhetnek a gyerekek az első számú világnyelvvel.
 
Az eltelt húsz év igazolta, hogy az annak idején kitűzött cél találkozott a közönség kívánságaival. A színvonalas kultúra, művészet jelenti a valódi értéket, a közös együttlét szépségét.
– Ajtónk tárva-nyitva – mondja Judit –, várunk kicsit és nagyot, időset és fi atalt, mindenkit, aki kultúrára, művelődésre, jó emberi szóra, kellemes közösségi életre vágyik.
 
A mesének itt a vége, aki nem hiszi, járjon utána!
 
Járay Mari