Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez
Vajon ők mire számíthatnak?
Vajon ők mire számíthatnak?

A hegyvidéki oktatást is hátrányosan érintik a megszorítások

A XII. kerületi oktatásügyet közvetlenül érintő kérdésekről is szó esett a kilencedik alkalommal megrendezett Budai Oktatási Napokon. Mint elhangzott, a kormány önkormányzatokat érintő megszorításai a Hegyvidéken is sok problémát okozhatnak.

A Budai Oktatási Napok egyik fő célja, hogy megismertesse a kerületi pedagógusokat és intézményvezetőket az oktatási ágazatot érintő újdonságokkal, illetve bemutassa a legfontosabb törvényi változásokat. A konferencia programjában minden évben helyet kapnak a helyi oktatást érintő előadások is – emelte ki Szontagh Kinga, a rendezvényt szervező Budai Módszertani Központ vezetője.

Szokatlan lépés volt, de elkerülhetetlen
Néhány napja az országház elé vonultak az önkormányzatok, hogy így tiltakozzanak a kormányzat megszorító intézkedései ellen. A lépés szokatlan, de ezúttal elkerülhetetlen volt – emlékeztetett a közelmúlt történéseire Pokorni Zoltán. A polgármester hangsúlyozta: lassan már hozzászoktak, hogy évek óta csökken a gyerekek után járó központi támogatás. Pedig nem volt ez mindig így, hiszen tíz évvel ezelőtt, a polgári kormány regnálása idején éppen ellenkező előjelű volt a változás. Nem csökkent, hanem – ha esetenként csak az infláció erejéig is – minden évben nőtt a normatíva. Jövőre ráadásul a menetrendszerű forrásmegvonás nem szeptembertől, hanem januárban lép életbe, ami a magyar oktatás történetében szinte példátlan rombolást okozhat – vélte a polgármester.

Persze szerinte a változtatás nem meglepő, hiszen a közgazdászok egy része úgy véli, nincs szükség ennyi óvodára, iskolára és pedagógusra. Szándékosan ellehetetlenítik az önkormányzatokat, miközben tudják, hogy a törvény szerint év közben tilos bezárni, összevonni oktatási intézményeket. A nagyobb városok, a fővárosi kerületek valószínűleg valahogy úrrá lesznek a helyzeten, azonban a kistelepülések, amelyeknek már nincs hitelük a bankokban, könnyen csődhelyzetbe kerülhetnek.

Pokorni Zoltán felhívta a figyelmet, hogy 2002-ben, a pedagógusbérek ötvenszázalékos emelésekor minden elsős kisdiák után 183 ezer forintot adott az állam az iskolafenntartó önkormányzatoknak. Az infl ációt figyelembe véve ma legalább 300 ezer forint járna – ehelyett csupán 135 ezer forint jut. Az a szomorú helyzet állt elő, hogy nincs olyan normatív támogatás az oktatás területén, ami névértéken ne lett volna magasabb 2002-ben, mint ma. Nagy tehát a baj, amit nem lesz könnyű megoldani még a Hegyvidéken sem – jelentette ki a polgármester.

Marad a mindennapi testnevelésóra
Tovább tetézi az ágazat gondjait, hogy az állam nem támogatja a pedagógus-továbbképzést és a diáksportot, de komoly forráshiány várható a művészképzésben is. Mint Pokorni elmondta, legalább arról sikerült meggyőzni a kormányt, hogy ne csökkentse harmadára a diákétkeztetéshez kapcsolódó normatívát, így a legrászorultabbak továbbra is ingyen kaphatnak ebédet az intézményekben. Szintén részsiker, hogy a nemzetiségi oktatás keretein belül nem csökken jelentősen a két tannyelvű képzés támogatása. Megnyugodhatnak tehát a Tamási Áron és a Jókai iskolába járók, mert megmaradnak a német nemzetiségi osztályok.

A polgármester kiemelte, hogy a sport-normatíva megszűnése érzékenyen érinti a kerületet, hiszen szeptembertől felmenő rendszerben elindult az alsós osztályokban a mindennapi testnevelésóra program. A központi támogatás visszafogása ellenére az önkormányzat úgy ítéli meg, hogy a gyerekek testi és szellemi fejlesztése megéri a további anyagi áldozatot.

A jó közösségek kialakulásában és összetartásában az iskola keretein belül szervezett, de tanórán kívüli tevékenységeknek is kiemelt szerepük van – hangsúlyozta Pokorni Zoltán. Ilyen közösségépítő elfoglaltságok például a különböző túrák és a szakkörök. Mint mondta, minden olyan kezdeményezést támogat, ami erősíti a kerületi gyerekek összetartozását. Ennek szellemében folytatódnak a határon túli iskolai kirándulások is, mert jó lenne, ha minden hegyvidéki diák legalább egyszer eljutna valamelyik kinti magyarlakta területre.

Szintén a helyi közösségek erősítését szolgálja az az elképzelés, hogy a következő években az iskola utolsó három hetében a harmadikos középiskolások önkéntes munkát vállaljanak egy kerületi szociális intézményben, civil szervezetnél, illetve segítő tevékenységet folytató egyháznál. A középiskola utolsó előtti évfolyamának május 15-e körül befejeződne a tanítás, a tanévből hátralévő időben pedig úgynevezett szamaritánus programon vennének részt a fiatalok. Számtalan lehetőség vár a gyerekekre, hiszen a gondozási központok, a hospice szolgálat, a Pető Intézet vagy Böjte Csaba alapítványa minden önkéntest szívesen fogad.

Közös betlehemállítás karácsony előtt
A hegyvidéki lokálpatriotizmust erősítendő az idén először közös betlehemállításra hívja a helyieket az önkormányzat. A polgármester elmondta, hogy a tervek szerint az iskolákhoz tartozó kisközösségek építenék fel a karácsonyi jászlat a kerület különböző pontjain. A szükséges építőanyagot és az elkészült betlehemek őrzését az önkormányzat biztosítja.

Az oktatási szférát érintő jogszabályi változásokról, illetve a 2009–2010-es tanév szakmai programjairól Brassó Sándor, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese nyújtott tájékoztatást a Budai Oktatási Napok további részében, majd a mindennapi testnevelés elméleti és gyakorlati szerepéről és várható hatásairól dr. Kovács Katalin, a Semmelweis Egyetem adjunktusa tartott előadást. A konferencia zárásaként dr. Bagdy Emőke, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezetője beszélt a pedagógusok lelki egészségének fontosságáról.

 

(mm.)