A hegyvidékiek oázisa Budatétényben

Idén tizedik éve, hogy a Fodor család szélesre tárta otthona kapuit a nagyközönség előtt azért, hogy a budatétényi Vojnovich–Huszár-villa szépségét és hangulatát megossza a művészeteket, elsősorban a kamarazenét kedvelőkkel. A törzsközönség – és számos fellépő – szinte a kezdetek óta a Hegyvidékről érkezik.

Egykor vadászkastély volt az a villa, amely a tizenkilencedik század végén épült gróf Vojnovich Piroska számára. Az épületet a két világháború között megvásárolta a nagy műveltségű, ismert és elismert biztosításmatematikus, Huszár Géza professzor, aki 1938-tól 1961-ig a Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője volt. Az ő idejében sokat korszerűsödött a ház, amely fő vonalaiban mégis a mai napig őrzi eredeti szépségét, értékeit.

Igazi fénykorát élte ekkoriban a villa, komoly társadalmi öszszejövetelek színhelye volt, olykor házi muzsikálással kiegészülve. Nem véletlenül, hiszen ifjabb Huszár Géza a jogi egyetem után a Zeneakadémia zongora tanszakán is diplomát szerzett.

A Fodor Kamarazenekar karácsonyi koncertje mindig az év csúcseseménye
A Fodor Kamarazenekar karácsonyi koncertje mindig az év csúcseseménye

– Örökségként maradt ránk az épület, amelyet előző tulajdonosairól neveztünk el Vojnovich– Huszár-villának. Elhatároztuk, hogy – zenészcsalád lévén – kamarakoncertek és irodalmi estek sorozatát rendezzük itt – mondja Fodor Tamás, a legidősebb Fodor fiú. A család számára fontos volt, hogy megossza, amije van, ne zárkózzon be a villa falai közé, hanem közösségi élményként, társasági eseményként, hagyományt teremtve, minél több értő, szépségre és művészetekre fogékony emberrel ossza meg mindazt, amit a villa jelent: a hétköznapok gondjaitól elszigetelt oázist, időtlen békét és harmóniát.

– A franciakert hangulata hat elsőként az érkezőre, és az otthonos, biztonságos, családias miliő – fogalmaz Fodor Tamás. – Sokan csodálkoztak, hogy kitárjuk a kaput a külvilág előtt, de nekünk az volt a fontos, hogy mindenkinek megmutassuk a villa szépségét, világát. Ahogyan édesanyám mondja: a szép szebb, ha többen gyönyörködnek benne.

A villa különlegessége, hogy családi vállalkozás működteti – a szóösszetételből a családira helyezve az erősebb hangsúlyt. A maguk termelte padlizsánból készült finomsággal, házi süteményekkel, házilag készített dekorációval – és házilag rendben és tisztán tartott épülettel – várják vendégeiket.

Egy letűnt, régi világot őrző állandóság lengi be az összejöveteleket, nemcsak az évek óta ugyanonnan szállított somlói és szekszárdi bor, a kialakult és kölcsönösen tiszteletben tartott törzsközönségi ülőhelyek, de a megújulóan magas színvonalú produkciók miatt is. Rendszeres kamarakoncertjeik vagy irodalmi estjeik valódi baráti vendégséget jelentenek, amelyek záróra nélküli beszélgetésekbe torkollnak.

Otthonos, családias miliő fogadja a látogatókat a villában
Otthonos, családias miliő fogadja a látogatókat a villában

– Mindannyian hivatásos zenészek vagyunk. A házi muzsikálás már korábban is hagyomány volt a családunkban. Koncertsorozatainkon a családi kamaraegyüttesen kívül rendszeresen fellépnek a hazai zenei élet neves művészei is. Amenynyire lehet, kihasználjuk azt az adottságunkat, amire a nagy koncerttermek nem alkalmasak: egyedi, ünnepélyes, bensőséges atmoszférát teremtünk – foglalja össze röviden a villa előnyeit Fodor Tamás, akinek felesége, Erika, magyar–francia szakos tanár, gyakran szervez irodalmi esteket is neves színészek közreműködésével. Mint kiemeli, „a család erőfeszítései önmagukban nem elegendők, ha az estek jegybevétele mellett – és az egyre apadó állami források helyett – nem támogatná működésünket a törzsközönség legelszántabb tagjaiból 2005-ben alakult közhasznú egyesület, és maguk a vendégművészek, akik vállalják, hogy honoráriumuk az est bevételének függvénye…”

Aki rendszeres látogatója a Vojnovich–Huszár-villa művészeti szalonjának, tudja, hogy minden év csúcseseménye a karácsonyi koncert. Ezúttal december 17-én és 18-án muzsikál a kétszer százfős közönségnek a házigazda Fodor kamaraegyüttes – a már nyugdíjas szülők, fiaik és zenész barátaik.

Antal Ildikó