Az idősek védettebbek

Az őszi-téli hónapok az influenzás megbetegedések időszaka. Évről évre így van ez, az idei szezonban azonban új vírus jelent meg. Az új infl uenzáról előző lapszmáunkban a XII. kerületi tiszti főorvos adott tájékoztatást, ezúttal a Budai Tüdőközpont orvosait kérdeztük a megelőzésről és a kezelésről.

Mi jellemzi a vírus terjedésének ütemét?
– Az új típusú H1N1 influenza már a nyári hónapok során megkezdte „világkörútját” – mondja dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász. – Terjedése gyorsabb a mai, felgyorsult közlekedés, de lassúbb a korszerűbb és szélesebb körben terjesztett és ismert óvintézkedések miatt, így összességében a korábbi világjárványokat okozó vírusok gyorsaságával jut kontinensről kontinensre, országról országra.

 

Mely korosztály tagjai közt fordul elő a legtöbb megbetegedés?
– Az új influenza a korábban szezonálisan jelentkező influenzavírusoktól genetikailag nagyobb mértékben tér el, ezért immunrendszerünk kevésbé felkészült ellene. Az új vírustörzs által okozott fertőzés legnagyobb arányban a gyerekeket és a fiatal felnőtteket érinti, és a kórházi ápolás, illetve a szövődmények gyakorisága is nagyobb arányban jelentkezik a felnőtt dolgozó lakosság körében, összehasonlítva a korábbi világjárványokat okozó vírustörzsekkel. Ennek egy lehetséges magyarázata, hogy az idősebbek – a hatvan év felettiek – nagyobb arányban találkoztak a korábbi járványok során hasonló vírustörzsekkel, így részleges védettséggel rendelkezhetnek.

 

Melyek az új influenza tünetei?
– Azonosak a szezonálisan jelentkező influenza tüneteivel. Láz, amely lehet magas, de enyhe is, végtag- és izomfájdalom, köhögés, torokfájás, nátha, orrfolyás, fejfájás, szédülés, ritkábban hányás, hasmenés – mindez néhány napos lappangási idő után. Sok esetben azonban csak enyhe légúti tünetek jelentkeznek, láz nélkül.

 

Milyen szövődmények léphetnek fel?
– A fertőzés gyakoribb szövődménye lehet a másodlagos bakteriális hörghurut vagy tüdőgyulladás, ritkább esetekben előfordulhat mandulagyulladás, középfülgyulladás, agyhártya- és agyvelőgyulladás is – hívja fel a figyelmet dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész. – A krónikus betegségben szenvedők sokkal fogékonyabbak a fertőzésre, náluk gyakrabban jelentkezhetnek szövődmények, és elhúzódóbb lehet a betegség.

 

Hogyan kezeljük a tüneteket?
– A mielőbbi gyógyulás érdekében ágynyugalom javasolt. Csillapítsuk a lázat, használjunk orrcseppet és garatfertőtlenítőt. Fogyasszunk sok folyadékot, étrendünk legyen könnyű és vitamindús. A fertőzés általában hét nap alatt lezajlik, tíz nap elteltével már közösségbe – munkába, iskolába – is mehetünk.

 

Mit tehetünk a megelőzés és a vírus terjedésének megakadályozása érdekében?
– A vírus a tünetek kialakulását követően a legfertőzőbb, így amennyiben betegnek érezzük magunkat, maradjunk otthon. Ha megoldható, inkább telefonon értesítsük háziorvosunkat, ne menjünk el a rendelőbe, és minél kevesebb emberrel találkozzunk. Köhögés, tüsszentés során mindig használjunk zsebkendőt, a közös használati tárgyakat, például a kilincseket, vízcsapokat, telefont, rendszeresen fertőtlenítsük, és mossunk gyakran kezet.

 

Tóth-Tokaji Éva